A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

működhetik, ha helyi csoport nincs. Keszthelyen pedig van helyi szakcsoport és van vezetőség, amely habár működése felfüggesztetett is, feloszlatottnek nem tekinthető. Minthogy a bizalmi férfiú megbízáséiban és a ha­tósági rendelkezések kijátszását látom, amennyiben tagdíj fizetések ürügye alatt értekezleteket és gyű­léseket tarthatnak, a teendő intézkedésre utasítást kérek. Keszthely, 1908. január hó 10-én. Olvashatatlan aláírás jegyző" Az idézett okmányból kiderül, hogy a hatóság az építőipari munkások keszthelyi szakcsoportjának működését felfüggesztette, de hogy ez mikor, ho­gyan és milyen indokkal történt, nem tudjuk. Az idézett akta január 10-én kelt, valószínű tehát, hogy még 1907-ben függesztették fel a szakcsoport mű­ködését. A főszolgabíró 1908. január 12-én azzal küldte vissza az említett okmányt, hogy arra vonatkozóan a községi elöljáróságnak kell határozatot hoznia, a fellebbezési jogra történő figyelmeztetéssel. 167 Május 28-án már az alispán hozott határozatot ebben az ügyben. 168 Megtudjuk ebből, hogy a belügyminisz­ter 37.271/1908. V-a számú határozatával a Magyar­országi Építő Munkások Országos Szövetsége keszt­helyi csoportját feloszlatta, a feloszlatást azonban a hatóság nem hajtotta végre, „a helyi csoport tehát még létezik, márpedig helyi csoport és befizető hely az alapszabályok szerint ugyanazon helyen és ugyanazon időben egyidejűleg nem létesíthető." A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövet­ségének központi vezetősége 1908. május 29-én le­vélben kereste meg Keszthely elöljáróságát. 169 Az ebben foglaltak szerint Babos bajost kívánja meg­bízni a keszthelyi tagdíjak beszedésével. A keszt­helyi elöljáróság a bejelentést nem vette tudomá­sul, mivel határozathozatalra az alispán az illeté­kes. 170 A befizetőhely létesítésének további sorsát nem ismerjük. A Magyarországi Építőmunkások és azok Segédei­nek Országos Szakegyletének alapszabályait 1902­ben hagyta jóvá a belügyminiszter. A jóváhagyott alapszabályok a tagkönyvekben magyar, német és horvát nyelven is benne vannak. A keszthelyi szü­letésű Paál Sándor tagkönyvét, aki 1904. április 17-én lépett be a komáromi csoportba, a Balatoni Múzeum őrzi. 171 Ebből idézhetjük az alapszabályok 7. paragrafusát, amely a tagok befizetési kötelezett­ségét rögzíti: „Tanult munkások 1 korona beiratási díjat és heti 20 fillér járulékot, segédmunkások és munkásnők 80 fillér beiratási díjat és 15 fillér heti járulékot tartoznak pontosan befizetni." A keszthelyi dolgozók 1908-ban még megünnepel­hették a május elsejét. Ebben az évben semmi konkrét adatot sem találunk már a két helyi új­ságban a keszthelyi munkásmozgalommal kapcso­latban, így kénytelenek vagyunk a gyéren megma­radt hatósági akták adatai alapján összegezni a tör­ténteket. Természetes, hogy a forrásanyag hiányos­sága következtében csak az események töredékéről szerezhetünk tudomást. 1908 május elsejével kapcso­latban a főszolgabíró már május 2-án jelentéstételre szólította fel a keszthelyi jegyzőt, hogy május 10-ig jelentse, hány üzemben szünetelt a munka egész nap, hányban részlegesen, a munkabeszüntetés a tulajdonos engedélyével történt-e, vagy nélküle? 172 A keszthelyi jegyző jelentéséből megtudjuk, hogy 14 műhelyben egész nap szünetelt a munka a tulaj­donos beleegyezésével, 51 műhelyben pedig a tulaj­donos engedélye nélkül. 11 műhelyben részleges munkabeszüntetés volt a tulajdonos engedélyével. 173 Nem lenne teljes Keszthely 1908. évi munkásmoz­galmának jellemzése, ha nem utalnánk a Balaton­vidék ideológiai cikkeire, melyekkel a szocialista té­teleket igyekeeztek cáfolni. 174 Ezeket a jelentéktelen próbálkozásokat azért említjük csupán, mert ezek tükrözik az újság valódi arculatát. Nem véletlen, hogy a keszthelyi Építőiparosok Szövetsége éppen a Balatonvidéket választotta hiva­talos lapjának, 19084>an. 175 Az Építőiparosok Szö­vetségének alakulásáról és céljairól már beszél­tünk. Egy 1908-ban kelt okmány bemutatásával ki kell még egészítenünk ezt a képet. 176 „A keszthelyi járás főszolgabírójától. 1471/908. szám. Tárgy: Iparengedély nélkül építési munkát vállaló iparos segédek elleni eljárás. Határidő: 1908. április 25. Valamennyi jegyző úrnak. Felsőbb hatósági rendelet szerint a zalaegerszegi építőiparosok szövetsége kizárja a munkából az itteni munkás szakszervezetek iparos segéd tagjait, akiknek túlhajtott bérköveteléseit lehetetlen volt teljesíteni. Tudomásomra jutott, hogy az ilyen sem iparengedéllyel sem iparigazolváninyal nem bíró se­gédek önálló munkát vállalnak úgy helyben, mint különösen vidéken egész házakat önállóan építenek, jól lehet arra joguk nincs és ezen cselekményük az ipartörvény szerint szigorúan büntetendő. Felhívom tehát Címet, hogy a köre területén az építkezéseket 382

Next

/
Thumbnails
Contents