A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

bátorságunk a cselédvilág igazi arculatát és ennek megfelelően igazi nyomorát bemutatni. Ha megrendezzük a cselédek életéről szóló múzeumi kiállításunkat, egymás mellé kerülhetnek a balatonszentgyörgyi 'bocskorok az 1907-es cselédtörvény, és a szociáldemokrata párt mezőgazdasági munkások bérezésére készített tervezete is. A Keszthelyi Hírlap nyomán ideiktatjük azokat a bérköveteléseket, melyekért a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének tagjai 1907

j

ben küzdöttek

157 — eredménytelenül. „A bérszerződési minta szerint egy nős béres évi díja 360 K. készpénz. 4 mm búza, 5 mm árpa, 1,5 kat. hold föld, 1 szobából és kamrából álló lakás, szabad tüzelő, 1 fias disznó és 1 tehéntartás. A tehénnek elegendő széna, vagy 1 hold rét jár. Munkaidő reggel 6 órától este 6 óráig. A cseléd és családja ingyen orvost és gyógyszert kapnak; mindennemű adó és a gyerekek tandíja a munkadót terheli. A munkaidőn kívül, valamint ünnep és vasárnap a gazda cselédjével nem rendelkezik, az oda megy, ahová akar. A lakhelytől különböző tanyán, vagy pusztán dolgozó cseléd napi 1 K. pótdíjat kapjon. Nőtlen cseléd havi bére 60 K. és lakás. A földmunkások december, január és februárban 10 órai munkáért 2 K., március, áprilisban 12 órai munkáért 3 K., május, júniusban 14 órai munkáért 5 K., júliusban 14 órai munkáért 7 K., augusztusban 14 órai munkáért 5 K., szeptember, október és novemberben 12 órai munkáért 3 K., napi bért igényelnek. Az aratási szerződés mintája szerint az aratásért a munkások az őszi gabonából a 10., a tavasziból a 9. részt kapják, szalmájával és pelyvájával együtt. Marokverőket a munkások fogadnak, de bérük felét a birtokos fizeti. Élelmezésre páronkint és hetenkint 30 liter búzát, 3 kg szalonnát, 1 liter kását, 1 liter babot, 0,5 kg sót és naponkint 0,5 kg friss húst követelnek. A rész elszállításáról és a munkások haza és visszafuvarozásáról, lakásról, orvosról a gazda kezeskedik." A munkadók érdekvédelmi szövetségének megalakítására, mint említettük már 1906-ban felszólította tagjait a keszthelyi ipartesület. Ezeket az érdekvédelmi szövetkezéseket is a munkásmozgalom elleni nagy küzdelem részének kell tekintenünk, amelyeket ennek megfelelően támogattak az államapparátus, és a városok is. Jó példa erre a keszthelyi Építőiparosok Szövetsége, amely 1907 szeptemberében alakult meg. Megalakulásukat a következő levélben tudatták a keszthelyi képviselőtestülettel.

158 „Tekintetes Képviselő Testület! A nemzetközi szociáldemokráciának közgazdasági életünkben okozott rombolásai, a munkásokba beoltott tévtanai révén keltett veszedelmes csapásai az ország építő iparosait e veszedelmek elleni védekezésre kényszerítik. Miként e romboló mozgalom erőt a munkások országszerte szervezett egyesüléséből nyert, a védekezés módja az iparosak részéről sem lehet egyéb, mint az egyesülésből meríteni erőt a küzdelem felvételére, s a veszedelmek lehető lerontására. Megalakult tehát az építőiparosak országos szövetsége, vidéki szervezetekkel. így léptek egyesülésbe a keszthelyi építőiparosok is, • imint „A Keszthelyi Építőiparosok Szövetkezete" megkezdte működését a minisztérium által 1907. 17558. VI. A. számon jóváhagyott szabályokkal. A szövetség alapszabályszerűen kifejezett célja: Tagjai közös ipari érdekeinek előmozdítása, a tagok és a munkásai között állandó békés viszony létrehozása, a munkások jogos kívánságainak elismertetése, jogtalan követeléseik ellen védekezés közös eljárással a törvények határain belül, s védekezés a tisztességtelen verseny ellen." A cikornyás stílusban megszerkesztett átirat a képviselőtestület támogatását kéri a továbbiakban, abban a formában, ,.hogy a köztől munkát oly iparos kaphat csak, aki a szövetségnek tagja." A szeptember 30-as dátummal készült kéziratos beadványt október 15-én nyomdatechnikai úton is előállították,

159 valószínűleg propaganda céljából. A sajtóval kapcsolatos, említett belügyminiszteri rendelet révén az újságokban egyre kevesebb lesz a munkásmozgalommal foglalkozó cikk, azt az eddigiekből is láttuk, hogy az egyéb forrásanyag bizony meglehetősen gyér. Az utolsó hír amit a Keszthelyi Hírlapban olvashattunk Keszthely munkásmozgalmáról: az építőmunkások szakcsoportja 1907 június l-re mulatságot tervezett a Sörházkertben, saját könyvtár javára.

100 A keszthelyi famunkások, szabómunkások és munkásnők szakcsoportja által 1907. június hó 9-én a Stampfel-féle vendéglőben tervezett mulatság meghívója szerencsénkre eredetiben maradt ránk.

101 Megtudjuk a meghívóból, hogy ezt a mulatságot is saját könyvtáruk javára tervezték, de megőrizte a meghívó a szakszervezet vezetőségének a névsorát is: Neiger Imre vb. elnök, Schlesinger József pénztáros, Boó Géza és Kapitány Imre ellenőr. A meghívó nyomán közölnünk kell a rendezők nevét is, hiszen ezek biztosan tagjai vo]tak a szakszervezetnek: Blagusz Elek, Biczó Béla, Berki István, Haller István, Ludvig Sándor, Mihaleczki Károly, Peczkó Gyula, Simon Károly, Patner István, Pintér Viktor, Polozgai Lajos, Rossenber István, Ungar Ödön (5. kép). Az október 10-re tervezett országos szociáldemok380