A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

lenül ebéd után 1—fél 3 óra között teljesíttettek, a most említett vendéglőben és a pénzt Mattos József cipészsegéd vette fel. Megjegyzem, hogy a jelentésiemben foglaltak csak puszta állításon alapulnák, biztos adat szerezhető nem volt, mert... azok a segédek, akik biztos tudomás szerint befizetésieket eszközöltek Keszthelyről ismeretlen helyre távoztak.

146 1907. november 2-án, ezzel a jelentéssel egy napon kelt a keszthelyi jegyző kiegészítő jelentése, amelyet ugyancsaik a főszolgabíróságnak küldött meg: „Megejtett nyomozás alapján jelenthetem, hogy a czipészmunkásoknak egyesület képpen való működése nem tapasztalható. Meghallgattam Horváth Lajos keszthelyi lakos vendéglőst, aki oda nyilatkozott, hogy a czipész segédek egyesülete feloszlott, egyleti helyiségüket felmondták, bért nem fizetnek, semmi féle bútort, nyomtatványt, vagy iratot nála néni tartanak. Előadta, hogy a feloszlott egyesületnek egy, két tagja felkeresi ugyan vendéglőjét, jövetelük célja azonban a többi vendéghez hasonlóan kizárólag szórakozás."

147 Az önkéntes feloszlást a szakszervezeti díj további fizetése kizárja, a feloszlás hátterében csak hatósági beavatkozást kereshetünk. Egy október hó 6-án kelt jegyzői jelentésből, melyet a főszolgabírónak küldött meg,

148 a következőket tudjuk meg: „Szóbeli utasításra jelentem, hogy a keszthelyi vásározó szipész mestereknél folyó évi szeptember hó 23-án az alább megnevezett segédek léptek sztrájkba; Rosenberg Sándornál: Fejes István, Augusztics Benőnél: Gelencsér János, Kajtár Jenő, Büki János, Blum Sámuelnél: Geiger János, Kun József, Blum Adolfnál: Bődör Lajos, Szálai Károly. Munkaadók és munkások szeptember hó 24^én békéltetési tárgyalásokat kíséreltek meg maguk között, ez azonban eredménytelen maradt. Szeptember hó 25-én Keszthelyről végleg eltávozott 7 segéd, itt maradt sztrájkoló 5 éspedig: Horváth Lajos, Papp József, Kajtár Jenő, Fejes István, Kun József, akik október hó 3-án ismételten tárgyaltak mestereikkel, megegyeztek és október 6-án reggel munkába állták. Sztrájk oka munkabér emelés iránti követelés — béremelés lett páranként 10 fillér." Erre а sztrájkra lehetett válasz a cipész szakszervezet feloszlatása. A legális szakszervezetek feloszlatásának időszakában természetesen kétszeres erővel törekedett a hatóság az újak megalakulását meggátolni. „Keszthelyen alkalmazásban levő péfcsegédek csütörtökön délután sztrájkba léptek" — írja a Keszthelyi Hírlap.

149 „A mozgalom oka az, hogy a segédek szervezkedni akarnak és arra törekszenek, hogy Keszthelyen megalakítsák a pék szákegyletet. Gyűlést akartak tartani, melyre a központból egy munkást hívtak le. A szolgabíróság azonban a népgyűlést nem engedélyezte, a pesti munkást, aki magát igazolni nem tudta, a csendőrség letartóztatta, hivatkozva a belügyminiszter ilyen esetre vonatkozó rendeletére. Erre a segédek a munkás szabadon bocsa jtását kérték, amikor aztán ezt a kérésüket megtagadták, sztrájkba léptek. A sztrájk egy nap alatt kitombolta magát, ugyanis a kiküldöttet elengedték, a munkások pedig péntek délután munkába álltak." Szombaton azonban újból beszüntették a keszthelyi péksegédek a munkát és béremelést követeltek. Bátor kiállásuknak 20% béremelés lett az eredménye és kivívták azt is, hogy az eddigi természetben kapott étkezést ettől kezdve készpénzben kapták meg. Erre hétfőn újból megkezdték a munkát.

150 A közhatalom elnyomó irányzata természetesen csak egy része a munkásmozgalom ellen folytatott sokrétű harcnak. A harc másik részét ideológiai síkon igyekeztek megvívni, a szociáldemokrata ideológia ellen a keresztényszocializmust akarták sorompóba állítani. Keresztényszocialista szervezetek megalakulását követi a Balatonvidék Keszthely környékén is.

151 A munkásmozgalmat látszatengedmények adásával is igyekeztek elhallgattatni, természetesen a tőke érdékeinek .megsértése nélkül. Ez a tendencia önmagában kizárta már annak a lehetőségét, hogy az engedmények jelentősek legyenek a dolgozók számára. A kereskedelemügyi miniszter 57734. VI. A/1907, számú rendeletével életbelépteti a kötelező betegség és baleseti biztosításáról szóló 1907. XIX. tvc-t.

152 Ezévben szentesíti a király az új cselédtörvényt is.

153 A cseléd és a gazda viszonyát az 1876. évi XIII. te. szabályozta korábban. A mezőgazdasági cselédség tarthatatlan és nyomorúságos helyzete ismert.

154 A századforduló gazdasági cselédjeinek életszínvonalához a balatonszentgyörgyi Csillagvár padlása szomorú dükumentumokat szolgáltatott. Ez a múlt századi romantikus épület vadászkastélynak épült, erdészlakás, majd cselédház lett,

155 így érte aztán meg a felszabadulást. 1957—58-ban az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította az érdekes épületet.

156 A tetőzet javítása során kitakarították a padlást és ezzel napvilágra került az a sok apróság, amit az épületben lakó cselédek félreraktak egykor, hogy hátha hasznát veszik még. Vagy 100 bocskor és pár csizma került be ekkor a Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteményébe. Agyonhasznált, rongyos lábbelik ezek, talpúik jóformán alig van, aki hordta őket valaha, a meztelen talpán járt, a sár és hideg ellen nem védtek ezek semmit. Milyen kár, hogy a mai múzeumi célra szolgáló épületben nincs 379