A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Vajkai Aurél: Cserszegtomaj helynevei

Keringő domb (20). — Erdős domb, a gyalogút megkerüli, ezért Keringő a neve. Kiscser. — L. Budai tető. Kútdomb. — Csókakőkút mellett (33). Lóháti völgy. — A Budai tetőtől (35) keletre indul ki, bemegy a Hidegvölgybe. Lófejű kő. — Csókakő (33) mellett. Magyó tető (30). — Uradalmi erdő, a magyal fáiról (csopros tölgyről) nevezték el. Majális placc (63). — Térség az erdős ház felett, ahol majálisokat rendeztek. Marcin völgy, Marcingunyhó völgy* — Egy Marcin nevű vadőrnek volt itt a gunyhója. (L. Budai tető.) Meszes lap. — Erdő, Csókakőtől (33) északra. Nyúlvágó. — A Város erdejében, a Marcin völgy környékén. öregcser. — L. Budai tető. Mecsek oldal. — Koponár felett, Hajtogató álé (44) alatt. Pógár erdő. — Hetvenkét jogos közbirtokossági erdeje. Potyogás. — Csókakő (33) egy mélyedése, amiből a kő mindig potyog. Püspöntér (32). — Erdő, hegyhátforma hely, hívják Pöntör völgynek is. Rádi oldal. — Fenyves a Tücsök dombtól (45) keletre. Mellette volt Rádi János birtoka. Szepi rét. — Pék Szepié volt. (L. Budai tető.) Szilvási álé. — Várvölgyből jön fel nyugat felé, az erdős ház (64) felett. Tömlöc völgy (36). — Mély, szűk völgy, mellette van a Tömlöc tető. Tusakos (28). — Erdő, ahol vágás volt. Tüskéshállási út. — L. Budai tető. Üjgödör. — L. Budai tető. Várvölgy (62). — Két erdő közt kopár legelő, ezen keresztül vezet a zsidi út. Nevét onnan kaphatta, hogy két várból (Rezi és Tátika) erre jön az út. Hideg, szélfúvatos völgy, ahol legeltetnek, s aminek útján fuvarozzák a fát, így jól ismeretes a Várvölgytől keletre eső, nagy kiterjedésű, de már nem Cserszeghez tartozó erdőség, aminek a völgyhöz közelebb eső ismert helynevei: Borjúzóvölgy. — Csetény. — Csetényi akó. — Csetényi kút. — Csikóvágás. — Csollános völgy. — Egyesfai út. — Hangyálos tető. (A Szoroshadi út mentén.) — Hármastető. — Határáéi. — Kesken erdő (Váradtetőn alul). — Lábaspajta (A Szoroshadi útban). — Lhegy (régebben: Meleghegy). — Meleghegy. — Messzilátó. — Nyugodó oldal, Nyugodók. — Pilikán. — Pilikáni csemete kert. — Rózsamező. — Sárostető. — Sárostetői út. — Sátormagossa. — Szárhegy. — Szárhegyi akó. — Széktető. — Szoroshadi út. — Takácstemetői út. — Tücsök domb. — Vadmező. Vontató tető (27). — Az uradalmi erdőben van. IV. További kérdés: mennyiben élnek a korábbi helynevek napjainkban, közelebbről 1964-ben? A kérdés kivizsgálására végigkérdeztem az összes régi, oklevelekben, térképeken, nemkülönben a még 1940-ben ismert helyneveket egy 16 és egy 51 éves egyéntől 1964 februárjában (az alábbiakban sorrendben elsőnek a 16 éves fiú, másodiknak az 51 éves egyénnek ismeretét + illetve — jellel jelölöm). A legrégibben ismert neveket (Tomaj, Cserszeg) követően ikövetkezáik: 1650, Agyag ( + + ), 1654, Kőhát (++), 1657, Kis Martonpusztahely ( ), 1675, Tót országiak helye ( ), 1693, Farkashegy (1. alább Farkashátnál), 1695, Csókakő (++), 1735, Csókakő foló (++), 1737, Mohosmái (— +), 1737, Tokaj, (++), 1739, Koponár ++. Az 1769-es térkép helynevei közül mindketten ismerik: Biked, Botytyahát, Csornakút, Gombahát, Négyszegű hegy, Sátormagassa, Szárhegy, Tömlöc völgy, XJjhegy Csak az idősebb adatközlő ismeri: Barátgödör, Farkashát, Függőkő, Hidegvölgy, Keringőhegy, Püspöntér, Verébhegy. — Egyikük sem ismeri: Bibishegy, Jakabdomb. Király sűrű, Nagy erdő, Seér erdő, Ürharasztya, Váló kútja, Világos hegy (Lichtenberg), Vizestólapja, Völgyfoló. 1778, Csetemálya (— +), 1778, Tetéd (— +). Az 1780-as térkép helynevei közül ismert: Csollányos völgye, Dobogó, Farkaságy, Pajtika, Pébérdomb, Tüskés, Várvölgy. — Csak az idősebb adatközlő ismeri: Hársas völgy, özestó lapja, Remic, Selem hegy. — Nem ismerik: Borbély keresztfája, Cserszeg kútja, Cserszeg völgye, Gulassháló völgye, Kalló malma, Ködmönyös hegy, Nep. János képe, Veres Simbőr völgye, Világos heqy, Vontató útja. 1784, Gyöngyösi csárda (++). Az 1790-es térképből ismert: Tomaji kápolna, csak az idősebb adatközlő ismeri: Háthegyek (Hegyhát), Rezi kút. — Ismeretlen: Csándor völgy. Csikányos völgye, Keserű torony hegye, Keserű torony völgye. Az 1807-es térkép: Erdős ház (T. P. venator) ismert, 1807, Gyötrös (++), 1807, Penteli csalit ( h). Az 1830-as térképről: Bivalkő (—+), Határaié (++), Magyaró álé ( ), Pelikán (++), Szénahordó út (—+), Tomaji kapu ( ). Az 1845. évi térkép: Csornakúti alé ( h), Farkas alé (—+), Képesfai alé (—+), Szorosháti (hadi) út (++). Az 1890-es térkép helynevei közül ismert: Általút, Ciberéi kút, Csák György rét, Diós, Gyöpi ház, Ivánhát, Lászlógyepi út. — Csak az idősebb adatközlő ismeri: Bollán út, Budai hegy, Kenderkút, Sobak (Tobak?) kapu út. — Nem ismert: Becker háza, Hegyaljai út, Kulcsár út, Üj szőlők alatt. összegezve a fenti adatokat, megállapítható, hogy a XVn. században ismert 6 helynévből jelenleg 4 ismert (2 ismeretlen), a XVm. században ismert 61 helynévből 37 ismert (24 ismeretlen), míg a XIX. századi 28 helynévből 22 ismert (6 ismeretlen), tehát a régi helyneveknek több mint a felét napjainkban is megőrizték, s aránylag a fiatalabb nemzedék is még sok helynevet ismer. A legrégebben ismert Tomajon és Cserszepen kívül legkorábban az Agyag (1650) és Kőhát (1654) fordulnak elő, s az oklevelekben a leggyakrabban az Agyag név szerepel. — Érdekes módon többször szerepelnek a helynevek Helység összetételben (Agyagi Helység, 1752, Cserszegi helység 1736, 1796, Kűháti Helység 1736.) A cserszegi, agyagi, Battyánháti helység (1761) megjelölés mellett előfordul a cserszegi, agyagi, kőháti egybefoglalt helység (1750), a cserszegi, agyagi, bottyánháti egybefoglalt helység (1770) megjelölés is. — Felbukkan a Diverticulum (Agyagi Diverticulum, 1796), és a Promontorium (Kőhát Promontorium, 1737) összetétel is. Régi helynevek többféle kiírásban fordulhatnak elő: Biket, 1780, Bükköd, 1769. — A Cserlap (1940, 49) talán megfelel a Seér erdőnek (1769, 2). — Csalányos (1780), Csilányos (1780), Csollános (1940). — Farkaságy (1780, 43), Farkashát (1769, 20), Farkashegy (1693). — Háthegyek (1790), Hegyhát (1940). — Koponár (1739), Kaponár (1769). — Kühát (1736), Keő Hát (1739). — Magyaró álé (1830), Magyal alé (1845), Magyó tető (1940). — Mohosmany szőlőhegy (1736), Mohosnál (1737). Mohosmany (1743), Mohosmám (1762), Mohosmányi szőlő (1812), Mohosmányi dűlő (1823), Mohosmár diverticulum (1825). — özestó (1780), özes tó (1830). — Pelikán (1830). Pilikán (1840). — Püstönpör (1769), 21 321