A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Molnár László: A herendi porcelángyár a szabadságharc idején

az egész feudális rendszer válságos korát élte A születő kapitalizmus miatt. A társadalmi és anyagi kényszerítő körülmények folytán többnyire meg kellett elégedniük készleteik kiegészítésével. Kedvezőbb volt számukra az egyes darabok megvásárlása —, még magasabb áron is —, mint a teljes készletek újbóli beszerzése. A főúri családok körében fokozatosan kialakuló gyakorlati rendszerré vált az ország határain belül és azon kívül is. Fischer ilyen irányú tevékenységének jelentősége a hazai viszonyok társadalmi és kulturális problémájának felismerésében mutatkozik meg az első évtizedekben. Ezt a feladatot szinte maradéktalanul és nagy körültekintéssel oldotta meg. Egyidejűleg foglalkozott régebbi készletek teljes rekonstruálásával, — új készletek előállításával —, amely azután a termelés döntő részévé vált a gyárban. A sajátos hazai társadalmi viszonyok, a főnemesség helyzete az, amely így alakítólag hatott a herendi porcelán fejlődésére, már a szabadságharc előtt is. Később a társadalom továbbfejlődése, a kapitalizmus térhódítása a gazdasági életben, a hazai viszonyok között nem jelentette a feudalizmus hatalmának teljes megszűnését. Különös ötvözete alakult ki a kapitalizmusnak és a feudalizmusnak a XIX. század második felében, amelyet a kiegyezés (1867) pecsételt meg. A herendi gyár történetében, annak a társadalomban betöltött szerepében és helyén mindvégig előtérben maradt a feudális jellegű igények „korhű" edénykészletekkel való kiegészítése. A külföldi kereskedelmi kapcsolatok is nagymértékben így alakultak és a „poszt-rokokó" herendi porcelán kialakulását eredményezték. III. A herendi porcelángyár a szabadságharc ideje alatti működésére vonatkozólag számos adat került elő az utóbbi esztendőkben. Ezek cáfolják az eddigi publikációkban közölteket, mely szerint a gyáriban akkor nem folyt renszeres termelő munka.

7 A tények egész sora bizonyítja az ott folyó nagyméretű termelést, és igazolja azt, hogy a szabadságharc időszakában, amikor már az ország komoly nehézségekkel küzdött a termelés és a hadviselés vonatkozásában, a herendi gyárat műipari jelentőségéhez mérten — mint kivitelt — ítélték meg. Természetes, hogy az ország gazdasági helyezete

8 és az egész Európára kiterjedő válság a gyárat is érintette. A kisebb tőkével rendelkező gyárak jobban érezték a válságot, mint az erősebb vállalkozások, és így hamarabb be is szüntették a termelést, vagy a minimálisra csökkentették. A hadműveletek következtében az iparban és a kereskedek nben egyaránt erős visszaesés mutatkozott. A vasút még csak Pest és Vác, illetve Pest— Szolnok között épült meg. A közlekedés, az áruszállítás többnyire szekereken bonyolódott le, vagy a dunai hajókon. A herendi gyárnál az értékesítésben bekövetkezett pangás a fizetési nehézségekben jutott kifejezésre." Feltételezhető azonban, hogy 1848 decemberében a pénzhiány a Rotschild-féle kölcsön esedékes évi 5000,— ft. törlesztéséből adódott.

10 Ezzel hozható összefüggésbe az Országos Levéltárban a szabadságharc iratanyagából előkerült kérelem, amelyben Fischer Móric 1848 decemberében 3000,— ft. kölcsönért folyamodik a Honvédelmi Bizottmány elnökéhez.

11 Az iratok között levő és fel nem használt szerződés-tervezet példánya szerint a kölcsönt nem folyósították részére. A támogató és referens — Pulszky Ferenc ajánló levele azt bizonyítja, hogy a Honvédelmi Bizottmány hajlandó volt eltekinteni az általános rendelkezésektői és kivételt téve javasolta az összeg folyósítását. A herendi gyár 1848—49. esztendei története szempontjából elsősorban az ajánló levél tartalmaz értékes adatokat arra vonatkozóan, hogy Kossuth és köre — a Honvédelmi Bizottmányon belül a harcok idején is megértéssel volt a gyár iránt és az iparművészet támogatását szükségesnek tartották. „Fischer Móricz a herendi porczellain-gyár tulajdonosa . /. alatti folyamodványában, gyára munkáinak folyamatban tartása végett 3000 pengő forintot kérvén az álladalomtól kölcsön. Ámbár vállalata nem tartozik azok közé, amikre nézve a haza és a közönség szükségeinek tekintete lévén, általam a segélynyújtás megígértetett, minthogy mégis a porczellain gyártás egy azon iparagok közül miket még a fejlettebb iparossága külföldön is a statusoknak kellett részint megállapítaniok, részint istápolniuk, — imivei továbbá a folyamodó által kért kölcsön különen is olly szerény, miszerint összvegének kirendelésével az álladalmi pénztár nagyon nem terheltethetik, ezeknél fogva folyamodónak . / . mellékelt szerződési minta föltételei szerint a kölcsönt megadni jónak látom, — s' a tisztelt minisztériumot ezennel megkeresem, hogy e szerződési mintának megvizsgálása 's aláírása után a megadatni határozott 3000 pftot folyamodónak kifizettetni rendelje — azután pedig a pénznek történt kiadásáról engem, a fölügyelet kellő elintézése végett értesíteni szíveskedjék. Budapest, Deczember hó 26-án 1848. Az országos honvédelmi Bizottmány Pulszky Ferenc bizottmányi tag".

12 284