A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Degré Alajos: A keszthelyi polgárság úrbér-ellenes mozgalmai
dekét szolgálta ugyan, de kiszabadítása érdekében főleg a szegénység lépett fel. Egészében véve azonban a mozgalom legszomorúbb eredménye az lett, hogy a városi tanácsot teljes egészében a földesúr mellé állította, éppen abban az időben, mikor Mária Terézia urbáriumának végrehajtásához fogtak. Az úrbéri tabellák elkészítése, az új jobbágyszolgáltatások megállapítása során a városi tanács nem mert fellépni a földesúr ellen, sőt nála keresett oltalmat a lakosság közvéleményével szemben. Ennek következménye pedig az lett, hogy míg az Urbárium bevezetésekor Csáktornyának, melynek mint végvárnak privilegizált helyzete sokban hasonló volt Keszthelyéhez, sikerült új úrbéri szerződést kötni, mely a robotolástól megóvta, bár a még Zrínyi Miklós és Péter által megállapítottnál jóval súlyosabb terheket kényszerült vállalni, 88 addig Keszthelyről szabályos úrbéri tabella készült. A város összes lakói zselléreknek minősültek, tizedfizetési kötelezettséggel, évi 18 napi robottal, félévi bormérési joggal, mint a jobbágyközségek. 59 Bontz megemlíti, hogy ez a keszthelyieket annyira elkeserítette, hogy 1768-ban még a kigyulladt városi kocsma oltását is megtagadták, csakhogy leégjen a földesúr kocsmája is. e0 Arról azonban már nem emlékezik meg, hogy elkeseredésük teljesen jogos volt. Űgylátszik az urbárium bevezetésével egyidejűleg Festetics Kristóf a vásári helypénzt a maga javára kezdte beszedni, 61 ami a várost tekintélyes jövedelemtől fosztotta meg. A felemelt úrbéri terhek, a vásár jog és az önkormányzat megszűnése folytán Keszthely elvesztette vonzóerejét, a vállalkozási lehetőségeket és visszafejlődésnek indult. Ezt a legjobban két összeírás adatainak egybevetésével jellemezhetjük. Év Lélekzám Igásállat Fejőstehén Kapányi szőlő Iparos Kereskedő 1770 2186 336 255 2608 106 8 1828 7844 226 100 2260 92 3 Az 1828. évi összeírás csak a 18—60 éves lakosok számát tünteti fel, ehelyett Fényes Eleknek 1836-ban közölt, az egykori Sematizmuson alapuló adatait vettük. A nemesek az 1770-es összeírásba nincsenek belefoglalva, a Fényes által közölt lélekszámba azonban igen. A két összeírás összehasonlítása ijesztő mértékű elszegényedésre mutat. A lélekszám gyarapodott ugyan, de az igaerő és a fejőstehenek száma hallatlanul visszaesett, mert a legeltetést a gróf külön szolgáltatáshoz kötötte. 62 Az iparosok száma ugyan nem nagy mértékben esett, de mindkét összeírásban az iparosok közé számították a halászokat is, éspedig 1770-ben 10-et, 1828-ban 25-öt. Az 1828-as összeírás szerint .mindössze 5 iparosnak volt összesen 6 legénye, a többi egyedül dolgozott és mindössze 15 űzte egész éven át a mesterségét, a legtöbb csak két hónapig vagy negyedévig. 6 » Végül, ha figyelembe vesszük, hogy időközben felépült Keszthelyen a nagy grófi kastély, jelentős kulturális intézményeket telepítettek ide, a gimnáziumot és a Georgikont, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a XVIII. század közepén fellendült ipar jelentősen visszaesett. A mezőváros fejlődése a kizárólag földesúri érdeket érvényesítő úrbéri rendezés következtében megállt, a lakosság rohamosan szegényedett. Az 1828. évi összeírás a város fő Ikereseti lehetőségének már a fuvarozást minősítette. A szőlőművelés visszaesése nyilvánvalóan a Festetics György által 1815-ben végrehajtott hegyvámfelemelés következménye volt, mely ellen a cserszigetiek tettleg ellenálltak ugyan, de ennek következménye csak az lett, hogy hegybírót és társait még meg is botoztatta az úriszék. 6 * A városi tanács most már ráébredt feladatára. 1816-ban panaszt tett a vármegyénél a földesúr viszszaélései miatt. 65 Főleg a bíró és esküdtválasztási jogának csonkítását és legelőjének csorbítását panaszolta. A hosszú tárgyalások után 1838-ban megkötött úrbéri egyesség azonban a város igényeit csak részben elégítette ki. Pl. nem kapta meg a vásárjogot, csak elsőbbséget a vásár bérletére. ítélkezési jogot kapott, de az úriszékhez való felebbezés lehetőségének fenntartásával és a bűnügyek, valamint a földesúr érdekeit érintő perek tárgyalása az úriszék kezében maradt. 66 Az új szerződés végrehajtása is sokáig elhúzódott. 67 Ezért is csatlakozott a város olyan lelkesedéssel a szabadságharchoz. Nemcsak Jellasics utóhadainak szabadcsapattal való eredményes megtámadását hajtotta végre, 68 fiai oly számban álltak be honvédnek, hogy a szabadságharc bukása után 124 keszthelyi honvédet mutattak ki, akik közül 47-en nem térteik vissza a háborúból. 69 Pedig ez a kimutatás abban az időben készült, amikor inkább azon igyekeztek, hogy letagadják a honvédeket, mert a visszatértekre a császári katonasághoz való besorozás várt. Degré Alajos 266
