A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Batári Ferenc: A nagyszebeni Bauernfeind-műhely ismeretlen alkotása Veszprémben

6. Paravent intarziás részlet. Készítette Bauernfeind János, 18. sz. vége. Bp. Iparművészeti Múzeum. 6. Detail des Paravents mit Intarsia von János Bauernfeind, Ende des 18. Jhs. Budapest, Museum für Kunstgewerbe. 6. Détail en marqueterie d'un paravent. Oeuvre de János Bauerndfeind, fin du XVIII. siècle Iparművészeti Múzeum, Budapest. 6. Деталь ширмы с маркетри, работа Яноша Бауэрнфейнда, конец 18. в., Будапештский музей прикладного искусства. nimális formaságoknak eleget is tett, de a céhszabályokat nem tartotta be. Habár hivatalosan Hezel segédje volt — ezzel ki is merült a céhhel való kapcsolata —, mégis jövedelme egy több segéddel dolgozó teljes műhely bevételét is túlhaladta. A céhlegények kötelező szervezetében sem vett részt, ez is alátámasztja, hogy segéd mivolta, csupán üres formaság volt. A Bauernfeind kiváltságos helyzete következtében háttérbe szoruló nagyszebeni mesterek mindent elkövettek, hogy céhbe való felvételét megakadályozzák. Bár maga Erdély kormányzója pártfogolta, mégis, csak három év múlva, 1785. augusztus 11-én írták a nagyszebeni asztalosmesterek sorába. A céhkönyv bejegyzése szerint 1787-ben Tausch Márton rosszcsűri fiút; 1789-ben fiát Lénártot; 1793-ban a nagyszebeni Roth Sámuelt szerződteti tanuló inasnak. Bauernfeind János nevével egy 1790-es nagy255