A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1963. évi munkájáról

ismert menetének tudatában, valamennyi múzeumi egységünknek a szükséges önállóságot megadni. (1. kép.) II. Igazgatóságunk 1963. évi munkatervében az alábbi feladatok előkészítése, illetőleg elvégzése szerepelt kiemelt fontossággal: 1. A keszthelyi múzeum ásatásainak lebonyolítása, az 1964-re tervezett új kiállítás megrendezésének előkészítéseként. 2. „A Bakony természeti képe" с tudományos kutató-, gyűjtőmunka kielégítő megszervezése. 3. A múzeumi szervezet első tudományos kiadványának összeállítása. 4. A veszprémi -múzeum állandó kiállításainak teljes átrendezése. 5. A keszthelyi múzeum új kiállítási forgatókönyvének elkészítése. 6. Az emlékmúzeumok és kiállítóhelyek 1962-ben megindult felújítómunkájának folytatása. 7. A keszthelyi és veszprémi múzeum néprajzi és iparművészeti gyűjteményanyagának tervszerű gyarapítása. Az egyes múzeumok részletjelentéseiben bővebben ismertetjük a többi között e kiemelt fontosságú teendők megvalósítása során elért eredményeinket. Általánosságban megjegyezhetjük azonban, hogy teljesítésük részben külső, részben belső okok következtében nem volt 100%-os. A keszthelyi múzeum jelentős anyagi erőforrásokkal támogatva három fontos ásatását (Fenékpuszta, Gyenesdiás, Salföld) lebonyolította. A természettudományi ktuatómunka beindítása és ezévi lebonyolítása a várakozásnak megfelelően sikeresnek mondható. „A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei" с kiadványunk 24 tanulmányát sajtó alá rendeztük. A nyilvántartás-raktározás tekintetében jelentős volt a veszprémi múzeum új raktárának megépítése és a még leltározatlan régészeti anyag beleltározása. A veszprémi múzeum új állandó kiállításának rendezése azonban, bár az előkészítő munkák határidőre befejeződtek, mégis csak felerészben valósult meg, egyrészt a rendezőcsoport kései munkakezdése, másrészt a rendezés során felmerült nehézségek miatt. A keszthelyi múzeum új állandó kiállításának forgatókönyve elkészült ugyan, azonban nem nyert jóváhagyást. Átdolgozása már a következő évre nyúlt át. Az emlékmúzeumok, kiállítóhelyek közül a balatonfüredi múzeum épülete teljes felújításra került, Pápán a dísztermek helyrehozatala folytatódott, Sümegen és Badacsonyban részleges átalakítást, felújítást végeztünk. Teljesen újjárendeztük, illetőleg újonnan nyitottuk meg 1963 folyamán a pápai, gyenesdiási, várpalotai és zalavári kiállítóhelyek állandó kiállításait. A két múzeum iparművészeti és néprajzi gyűjteményanyagának: hosszabb ideje már elhanyagolt gyarapítási akcióját nem koronázta siker, egyrészt az aránylag csekély összegű vásárlási keret, másrészt megfelelő szakember hiánya miatt. A továbbiakban az egyes múzeumok részletes munkajelentését ismertetjük és értékeljük. III. A Bakonyi Múzeum munkatervének összeállításánál utaltunk arra, hogy a most már a múzeumi szervezet irányító tevékenységével is megnövelt feladatok a jelenlegi három tudományos munkaerővel nem láthatók el tökéletesen. Meg kell azonban említenünk, hogy az évek óta már rendszeresen múzeumunkban dolgozó muzeológushallgatók, főleg a nyári időszakban igen jelentős segítséget jelentettek, közreműködésük nélkül az égető és sürgős munkák elvégzése nem sikerült volna. Négy egyetemi hallgató, továbbá 2—3 más külső munkatárs bevonásával sikerült a leletmentések lebonyolítása, a raktár átköltöztetése és a régészeti leletanyag leltározatlan részének nyilvántartásbavétele. 1. Gyűjteménygyarapítás a) Két tervásatásunk közül a nagyvázsonyi középkori telepfeltárás a megyei múzeumigazgató nagyméretű másirányú elfoglaltsága miatt elmaradt. Folytattuk viszont a tüskevári római telep feltárását Kiss Ákos irányításával. Terven felül megkezdtük viszont a felsőörsi románkori templom belső szintkutatását, az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából, ez a munka 1964-ben is folytatódik (Éri István). Múzeumunk gyűjtőterületén más intézmények régészei öt helyen folytattak tervásatást: Nováki Gyula Bakonykoppány—Keselőhegyen (őskori és koraközépkori földvár); Török Gyula Halimbán (avartemető); Czeglédy Ilona Berhidán és Balatonfűzfő—Márnapusztán (középkori templom, illetőleg templomrom feltárása, szintkutatása); Bóna István Várpalotán (longobárd temető — koraközépkori lakóházak) dolgozott. Jelentős a hosszabb-rövidebb ideig tartó leletmentések száma. Hajmáskéren őskori putrilakás nyomait észleltük, Romándról 232 darabos későbronzkori depóleletet, Nagydémről a múlt század végén elő-