A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Kozák Károly: Évszámos habán kancsók és kétfejű sasos kályhacsempék a sümergi várból

ahol, véleményünk szerint, a sümegi habán edények is készültek. E kapcsolatra az 1670-es évszámú, két­fejű sasos kályhacsempe kőszegi címere utal. 33 A cí­mer minden bizonnyal a Vas megyéből származó Sennyei István püspök személyével kapcsolatban ke­rült a sümegi vár palotájában egykor álló díszes kályha csempéire. Lehetséges, hogy e kályhacsempe sümegi mester készítménye, de nem tartjuk lehetet­lennek kőszegi vagy Kőszeg környéki habán kály­hások közvetett, esetleg közvetlen hatását e munka létrejöttében. Az a tény, hogy Sümegen ez időben fejlett fazekas, kályhás ipar nyomai mutatkoznak, s feltételezhetően sümegi áru közel, s távolabbi vi­dékre is eljutott ez időben, az évszámos kályha­csempe helyben való készítése mellett szól. A habán edényeknek ez időben Sümegre kerülése viszont fel­veti a habán hatás lehetőségét is, ha ezt a kőszegi címerrel és a Vas megyéből származó tulajdonos személyével való összefüggésben vizsgáljuk. Tudo­másunk van arról, hogy a XVII. század második felében Kőszeg környékén is készítettek a sümegi várban talált, 1670-es évszámú, kályhacsempéhez hasonló nagyméretű, zöldmázas, kétfejű sasos kály­hacsempéket. 34 Szükségesnek tartjuk, hogy a fent el­mondottak után kissé részletesebben foglalkozzunk a sümegi várban előkerült 1670-es évszámú kályha­csempével, mert azt a Vas megye felé mutató kap­csolatokon túl, a sümegi és Sümeg környéki kályhás ipar szempontjából is igen fontos darabnak tartjuk. Kétségtelen, hogy az 1670-es évszámú, zöldmázas kétfejű sasos kályhacsempékből összeállított nagy­méretű kályha egykor a sümegi várban, a püspök palotájában állott. Az évszám azt is bizonyítja, hogy az, a Vas megyéből származó püspök, Sennyei Ist­ván részére készült. Az, hogy ez a kályha Vas me­gyében, vagy Sümegen készült-e, egyelőre nem dönt­hető el. Van azonban az Iparművészeti Múzeumban egy ezzel csaknem teljesen egyező darab, amely a kérdés megoldásához kissé közelebb visz bennün­ket. 35 Ez a darab máztalan, s kályharészének kiala­kítása, valamint anyaga miatt, valószínűleg nem 1670-iben készült amint, azt a rajta- látható évszám alapján hihetnénk. Az is feltehető, hogy csak minta­darabnak készült egy valahol, talán éppen Sümegen megtalált negatív alapján. A sas, a sarkok mintái és a címer teljesen azonos a sümegi várban talált da­rabbal, csak a címer felső sarkaiban levő két betű lett M F helyett H P. (Kisebb különbség még az is, hogy e darabon a címerben levő várkapuknak ngjíi­csenek csapórácsai.) A betűk különbsége arra mutat, hogy egy eredeti kályhacsempéhez hozzájuthatott olyan kályhás, aki esetleg Sümegen, vagy a város környékén élt. Ilyen kályha máshol is állt, nemcsak a sümegi vár palotájában. A habán edényekkel 240 együtt került elő аг árnyékszék aknájából két zöld­mázas, kályhaoromdísz is. Mindkettőt egymásnak tá­maszkodó, összecsavarodó farkú delfin díszíti (20. kép). A delfinek szájában golyó, az oromdísz tetején korona, lent pedig a két delfin között virágdísz van. E virágdísz alapján bizonyosra vehető, hogy ezek az oromcsempék is az 1670-es kályhacsempét készítő mester műhelyében készültek, s valószínűleg azt a kétfejű sasos kályhát koronázták, amelyet az 1670-es kályhacsempékből állítottak össze. Erre a lelőkörül­mények mellett az a tény utal, hogy az említett kályhacsempe négy sarkában hasonló virágdísz van. Az egyik oromcsempével azonos darab került elő a nagyvázsonyi vár ásatásánál. Ez a lelet valószínűsíti azt a feltevést, hogy ezek a kétfejű sasos kályha­csempék Sümegen készültek, amely ez időben a megye központja volt. E feltevés mellett szólnak a veszprémi és a budai várban talált, a sümegiekkel nagy hasonlóságot, nem egy esetben egyezést mu­tató, kétfejű sasos, zöldmázas kályhacsempék töre­dékei is. 36 Van azonban még egy adatunk, amely első olvasásra talán néprajzi szempontból látszik érdekesnek, de véleményünk szerint csaknem tel­jes bizonyossággal eldönti a sümegi várban talált 1670-es évszámú, kétfejű sasos kályhacsempék, vagy esetleg a Vas megyéből Sümegre került első kályha alapján készült további, hasonló kályhák készítésé­nek helyét. 1958-ban Tüskeváron járva, a plébániaépület, ve­randáján két zöldmázas, kétfejű sasos, kőszegi cí­meres kályhacsempe inagyobb töredékeit láttam (21—22. kép). Mindkét darab oromesempe töredéke. A címerekben 1911-es évszám, s felette T és G be­tűk láthatók. Semmi kétség sem fért ahhoz, hogy ezek a darabok szoros kapcsolatban állanak a sü­megi várban kiásott darabokkal, még akkor is, ha azok készítése között csaknem két és fél évszázad telt el. Ennek a mintának Tüskevárra való kerülé­sét megmagyarázza az a történeti adat, amely sze­rint a török pusztításai következtében elpusztult Nagyjenő község határában Széchenyi György veszp­rémi püspök új községet telepített 1658-ban. A tele­pülők egy részét Sümegről vitte, s a község alapító­levelét a sümegi várban adta ki. 37 A Sümegről tele­pülők között minden bizonnyal fazekasok és kályhá­sok is voltak, akik mesterségüket a sümegi hagyo­mányok, forma- és rnintakincs megőrzése mellett folytatták. A községnek még a század első negyedé­ben is jelentős fazekas ipara volt. Az 1911-ben készí­tett kályhacsempe a sümegi mintakincs őrzését vilá­gosan bizonyítja. A plébánián talált 1911-es évszámú kályhacsempe után kutatva, sikerült a készítő kályhás személyét is meghatározni. A két kályhacsempe Tóth Géza

Next

/
Thumbnails
Contents