A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Kozák Károly: Évszámos habán kancsók és kétfejű sasos kályhacsempék a sümergi várból

ahol, véleményünk szerint, a sümegi habán edények is készültek. E kapcsolatra az 1670-es évszámú, kétfejű sasos kályhacsempe kőszegi címere utal.

33 A címer minden bizonnyal a Vas megyéből származó Sennyei István püspök személyével kapcsolatban került a sümegi vár palotájában egykor álló díszes kályha csempéire. Lehetséges, hogy e kályhacsempe sümegi mester készítménye, de nem tartjuk lehetetlennek kőszegi vagy Kőszeg környéki habán kályhások közvetett, esetleg közvetlen hatását e munka létrejöttében. Az a tény, hogy Sümegen ez időben fejlett fazekas, kályhás ipar nyomai mutatkoznak, s feltételezhetően sümegi áru közel, s távolabbi vidékre is eljutott ez időben, az évszámos kályhacsempe helyben való készítése mellett szól. A habán edényeknek ez időben Sümegre kerülése viszont felveti a habán hatás lehetőségét is, ha ezt a kőszegi címerrel és a Vas megyéből származó tulajdonos személyével való összefüggésben vizsgáljuk. Tudomásunk van arról, hogy a XVII. század második felében Kőszeg környékén is készítettek a sümegi várban talált, 1670-es évszámú, kályhacsempéhez hasonló nagyméretű, zöldmázas, kétfejű sasos kályhacsempéket.

34 Szükségesnek tartjuk, hogy a fent elmondottak után kissé részletesebben foglalkozzunk a sümegi várban előkerült 1670-es évszámú kályhacsempével, mert azt a Vas megye felé mutató kapcsolatokon túl, a sümegi és Sümeg környéki kályhás ipar szempontjából is igen fontos darabnak tartjuk. Kétségtelen, hogy az 1670-es évszámú, zöldmázas kétfejű sasos kályhacsempékből összeállított nagyméretű kályha egykor a sümegi várban, a püspök palotájában állott. Az évszám azt is bizonyítja, hogy az, a Vas megyéből származó püspök, Sennyei István részére készült. Az, hogy ez a kályha Vas megyében, vagy Sümegen készült-e, egyelőre nem dönthető el. Van azonban az Iparművészeti Múzeumban egy ezzel csaknem teljesen egyező darab, amely a kérdés megoldásához kissé közelebb visz bennünket.

35 Ez a darab máztalan, s kályharészének kialakítása, valamint anyaga miatt, valószínűleg nem 1670-iben készült amint, azt a rajta- látható évszám alapján hihetnénk. Az is feltehető, hogy csak mintadarabnak készült egy valahol, talán éppen Sümegen megtalált negatív alapján. A sas, a sarkok mintái és a címer teljesen azonos a sümegi várban talált darabbal, csak a címer felső sarkaiban levő két betű lett M F helyett H P. (Kisebb különbség még az is, hogy e darabon a címerben levő várkapuknak ngjíicsenek csapórácsai.) A betűk különbsége arra mutat, hogy egy eredeti kályhacsempéhez hozzájuthatott olyan kályhás, aki esetleg Sümegen, vagy a város környékén élt. Ilyen kályha máshol is állt, nemcsak a sümegi vár palotájában. A habán edényekkel 240 együtt került elő аг árnyékszék aknájából két zöldmázas, kályhaoromdísz is. Mindkettőt egymásnak támaszkodó, összecsavarodó farkú delfin díszíti (20. kép). A delfinek szájában golyó, az oromdísz tetején korona, lent pedig a két delfin között virágdísz van. E virágdísz alapján bizonyosra vehető, hogy ezek az oromcsempék is az 1670-es kályhacsempét készítő mester műhelyében készültek, s valószínűleg azt a kétfejű sasos kályhát koronázták, amelyet az 1670-es kályhacsempékből állítottak össze. Erre a lelőkörülmények mellett az a tény utal, hogy az említett kályhacsempe négy sarkában hasonló virágdísz van. Az egyik oromcsempével azonos darab került elő a nagyvázsonyi vár ásatásánál. Ez a lelet valószínűsíti azt a feltevést, hogy ezek a kétfejű sasos kályhacsempék Sümegen készültek, amely ez időben a megye központja volt. E feltevés mellett szólnak a veszprémi és a budai várban talált, a sümegiekkel nagy hasonlóságot, nem egy esetben egyezést mutató, kétfejű sasos, zöldmázas kályhacsempék töredékei is.

36 Van azonban még egy adatunk, amely első olvasásra talán néprajzi szempontból látszik érdekesnek, de véleményünk szerint csaknem teljes bizonyossággal eldönti a sümegi várban talált 1670-es évszámú, kétfejű sasos kályhacsempék, vagy esetleg a Vas megyéből Sümegre került első kályha alapján készült további, hasonló kályhák készítésének helyét. 1958-ban Tüskeváron járva, a plébániaépület, verandáján két zöldmázas, kétfejű sasos, kőszegi címeres kályhacsempe inagyobb töredékeit láttam (21—22. kép). Mindkét darab oromesempe töredéke. A címerekben 1911-es évszám, s felette T és G betűk láthatók. Semmi kétség sem fért ahhoz, hogy ezek a darabok szoros kapcsolatban állanak a sümegi várban kiásott darabokkal, még akkor is, ha azok készítése között csaknem két és fél évszázad telt el. Ennek a mintának Tüskevárra való kerülését megmagyarázza az a történeti adat, amely szerint a török pusztításai következtében elpusztult Nagyjenő község határában Széchenyi György veszprémi püspök új községet telepített 1658-ban. A települők egy részét Sümegről vitte, s a község alapítólevelét a sümegi várban adta ki.

37 A Sümegről települők között minden bizonnyal fazekasok és kályhások is voltak, akik mesterségüket a sümegi hagyományok, forma- és rnintakincs megőrzése mellett folytatták. A községnek még a század első negyedében is jelentős fazekas ipara volt. Az 1911-ben készített kályhacsempe a sümegi mintakincs őrzését világosan bizonyítja. A plébánián talált 1911-es évszámú kályhacsempe után kutatva, sikerült a készítő kályhás személyét is meghatározni. A két kályhacsempe Tóth Géza