A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Egyed Edit: Vetési Albert püspök velencei casulája

emlékanyagból, de a kis számban megmaradt írásos adatokból is kitűnik, Magyarország is sok értékes velencei textíliát vásárolt a XV—

XVI. században.

8 A miseruha-anyag készítési helyét vizsgálva, az analógiák keresése közben felfedeztünk a bruxellesi Musée Royaux du Cinquantenaire gyűjteményében egy színben és díszítményben teljesen azonos rajzú, bársony miseruhát.

9 A szemlélőnek az az érzése, hogy a két miseruha azonos végből került ki. A katalógus meghatározása szerint a bársony olasz, XV. századi készítmény. (2. kép). A veszprémi múzeum miseruhájának díszítő motívumai a William Rockhill Nelson Gallery of Art gyűjteményében levő palást bársonyán is megtalálhatók.

10 Csupán a díszítmények elosztásában és az indák hajlékonyságában van némi eltérés. A kutatók a bársony keletkezési helyét ebben az esetben is Velencében keresik és korát a XV. század közepére teszik. De folytathatnánk az analógiák sorát a Történeti Múzeumban levő velencei bársonyból készült Bárczay—Thurzó antipendiumoin át az ugyancsak a Történeti Múzeumban levő hímzett velencei casula bársonyáig.

11 Ez utóbbi a XV. század végén készülhetett. De még tovább idézhetnénk a rokon-díszítésű egyházi ruhákat, melyek készítési helyéül Velence határozható meg. Ez a művészeti központ —, amely ez idő tájt olyan nagy mennyiségű textíliát termel külföldi megrendelőknek —, tiszta rajzú, harmonikus díszítményű reneszánsz művészet bölcsője volt. A reneszánsz pompaszeretete nem elégedett meg a miseruhák szöveteinek puszta díszítésével, hanem a fény és dicsőség emelésére apróművű, gondosan megtervezett és kidolgozott hímzésekkel is ékítették azokat. Ennek módozatai területenként változtak. Hazánkban és a tőlünk nyugatra eső osztrák és német területeken, a miseruha hátát kereszt, elejét pedig egy függőleges sáv díszíti. Itáliában a casulák hátán a corpus helyett egy oszlop vagy sáv vonul végig, elől pedig egy T-alakú kereszt van, Franciaországban elől és hátul keresztet alkalmaznak.

12 E hímzett keresztek nemcsak a miseruhák pompáját fokozták, hanem azt is szimbolizálták, hogy a misét végző pap a magára öltött miseruhában, annak az áldozatvállalásnak és szenvedésnek is részese, melyet a hátán levő keresztrefeszített átélt.

13 A veszprémi miseruha hátán egyenes szárú hím1. Vetési A. püspök miseruhájának hátoldala. 1. Rückseite des Messgewandes vom Bischoí A. Vetési. 1. Le dos de la chasuble de l'évêque Albert Vetési. I. Спинная сторона ризы епископа А. Ветеши. 2. Olasz bársonyú miseruha а XV. sz. közepéről. 2. Messgewand mit italienischem Samt vom Ende des XV. Jhs. 2. Chasuble en velour italien du milieu du XVe siècle. 2. Итальянская бархатная риза. Середина 15. в. • I zett kereszt látható, melynek hosszanti részén 3 alakos ábrázolás van. A vízszintes szár mindkét oldalán 1—1 kép. A képek hátterét négyszöges, arany hímzésű átlós fonadékú inda díszíti. A felső képen hármas tagolású, baldachinos, fiálés kupolájú csavart oszlopú architektúrában Máriát láthatjuk a kisdeddel. Mária dúsredőzetű, fehér árnyalatú világoskék köpenyben áll, gyermekét keblére vonva, palástja alatt Jézuska testével azonos színű ruha van. Feje felett és a kupolák felső részén is fehér árnyalatú világoskék selyem hímzés. A főalak középkék, zöld és sárga selyem alapon áll, melyet négyzetes hálójú selyemfonallal rögzítettek az alapra. A Gyermek Mária kezében ül, kis karjával anyja nyakát öleli. (3. kép). 14* 211