A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Koppány Tibor: Későgótika és templomépítés a Balatonfelvidéken

4. A nagyvázsonyi plébániatemplom boltozati rendszerének rajza és a zalaszántói templomszentély boltozati rendszerének rekonstrukciója. 4. System der Wölbung der Pfarrkirche von Nagyvázsony und Rekonstruktion des Systems der Wölbung im Sanktuarium von Zalaszántó. olyan építő műhely működött a Balaton északi partvidékén, amelynek működéséből a fentiek alapján három falusi plébániatemplom és egy pálos kolostor szentélyének átépítése bizonyítható, tisztán stíluskritikai alapon. Ezekután joggal vetődik fel a kérdés, mi volt ez a műhely és honnét jött, milyen módon került erre a vidékre? A feleletet Nagyvázsony utóbbi években feltárt középkori műemlékeinek vizsgálata adja meg. (14—15. kép). Vázsonyt 1472-ben, a Vezsenyi család kihalta után Kinizsi Pálnak adományozta Mátyás király. Az országos forgalomtól távoleső mezőváros az új földesúrral soha nem látott fejlődésnek indult. Kinizsi átépítette és kibővítette Vázsony addig kisméretű várát, átépítette a régi plébániatemplomot és új pálos kolostort alapított.

7 Az építkezések sorrendjét még nem ismerjük, erre csak a sok éven át tartott ásatás művészettörténeti értékelése után kerülhet sor. Azt azonban már ma is tudjuk, hogy a mai falutól kissé nyugatra fekvő kolostor az 1480-as évek elején épült, valószínűleg a plébániatemplom átépítésével egyidőben.

8 A nagyméretű, késő gótikus, támpilléres 4. Dessin du système de la voûte de l'église paroissiale de Nagyvázsony et la reconstitution du système de la voûte du choeur de l'église de Zalaszántó. 4. РИСУНОК системы сводов надьважоньской приходской церкви и реконструкция системы сводов святилища церкви в с. Заласанто. kolostortemplomot a rekonstrukciók szerint az abban a korban szokásos hálóboltozat fedte, ugyanúgy, mint a nyomában felépülő új plébániatemplomot és az ezeket követő zalaszántói és karmacsi templomokat, valamint a salföldi (a középkorban kékkúti, Mária Magdolnáról elnevezett)

9 pálos kolostor templomát. Vele együtt tehát már öt, azonos módon felépített és boltozott templomot ismerünk aránylag kis kiterjedésű területen. Egykor valószínűleg jóval több volt a Balaton környékén, de a XVI—

XVII. század török háborúi elpusztították őket. Itt kell egyúttal megjegyeznünk, hogy a nagyvázsonyi és salföldi pálos kolostorok éppúgy nem egyedülállóak a XV. századi Magyarország területén, mint a nagyvázsonyi, a zalaszántói és a volt karmacsi templomok sem. Ugyanebben az időben és ugyanilyen formában épült a sopronbánfalvai volt kolostor temploma, a kis templomok közül pedig a közeli székesfehérvári Szt. Anna templom boltozata. Hasonló boltozatot találunk a ráckevei szerb templomon, Nagybörzsöny ún. Bányász templomában, Borsod-Abaúj megye több templomában (Bárca, Hejce, Korlát 191