A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Tóth Sándor: Veszprémi középkori sírkőtöredékek

tekintése alapján megállapítható, a XIV. századi sírkőplasztdkájban nem fordul elő, töredékünk meghatározásánál mindössze két XV. századi püspök jöhet számításba: Uski János (f 1428), vagy ifjabb Vitéz János (f 1499). Faragványunk keltezésénél tehát két, meglehetősen távoli dátum között választhatunk: vagy a XV. század első harmadára, vagy pedig az 1500 körüli évekre tehetjük keltezését. Bár a töredék írásmódjának meggyőző párhuzamait nem ismerjük, a középen átkötött szárú a betű, amely, mint említettük, inkább a gótika legkésőbbi szakaszára jellemző,

87 a betűk méretbeli és formai differenciáltsága (pl az l és s betűk különböző mértékű kinyúlása a sorközből, továbbá az и betű határozott megkülönböztetése azáltal, hogy szárainak felső végződése nem egyforma), valamint az olyan kifinomultan kecses megoldások, mint az r betű nyúlványának rugalmas, hajlékony megformálása, inkább az utóbbi, tehát 1500 körüli datálás mellett szólnak. Ennek a keltezésnek véleményünk szerint az sem mondana ellent, hogy ebben az időben Veszprémben már érett reneszánsz jellegű alkotások is születtek (Vetési-sírkő); ismerve művészetünk történetét Mátyás és Ulászló korában, ez inkább csak eggyel szaporítaná azoknak a példáknak a számát, amelyek a gótika és a reneszánsz tiszta formáinak egymás mellett éléséről, helyenként pedig a gótikához való visszanyúlásról tanúskodnak ebben a korszakban. A 73. sz. tehát elég nagy valószínűséggel ifj. Vitéz János püspök síremlékének töredékeként határozható meg.

68 Ezzel egyben azt is elmondhatjuk, hogy a XV. század második felében működött mindhárom veszprémi püspök síremlékéből ismerünk kisebbnagyobb részleteket, és így valamelyes képet alkothatunk e fontos művészettörténeti periódus legjelentősebb veszprémi sírkőplasztikai alkotásairól. 7. Püspöki síremlék (ifj. Vitéz János? - +1499) töredéke. (73. sz.) 7. Bruchstück eines Grabsteines (János Vitéz der J.? +1499) № 73. 1. Fragment d'un monument funéraire episcopal (János Vitéz le jeune? — + 1499) n° 73). 7. Фрагмент епископского надмогильного памятника (мл. Яношу Витезу ? 1- 1499) № 73. Bár а 73. számúnál valószínűleg korábbi, utolsónak hagytuk 76. számú töredékünket, amely — akárcsak az elsőnek tárgyalt háromkaréjos díszű faragvány, kívül esik a főpapi sírkövek problémakörén, és minden bizonnyal világi ember, vagy nem főpapi rangú egyházi férfi síremlékéhez tartozott. Ez a töredék (8. kép) jóval nagyobb az eddigieknél, de sajnos, ennek ellenére nem mond azoknál többet. Provenienciája nem teljesen bizonyos, de — minthogy több ilyen jellegű kőfaragvány a múzeum kőtárában nincs — minden valószínűség szerint azonos azzal a „címeres kőtáblával", amely a veszprémi várból, az egyik kanonoki ház udvarából került a múzeumba.

69 Faragványunk az egykori sírkő csaknem teljes szélességében ímegmairadt szelvénye. Oldallapjain és faragott díszű felső lapján utólagos faragás nyomai láthatók, tehát valószínűleg másodlagos felhasználáson esett keresztül. A faragott felületen megfigyelhető erős kopásinyomok arra vallanak, hogy a kő padlóba volt beleillesztve. A kő szélén vésett minuszkulás felirat fut végig, amelyből csak egyes betűk olvashatók. A köriratot egyszerű vésett vonalkeret választja el az ezzel egy síkban maradó belső mezőtől. A kő középső részén egy sarkára állított, félkörökkel bővített, profilos átmenettel kimélyített rombusz alakú idomban csücskös talpú címerpajzs alsó része jelenik meg. A címerkép, sajnos, nem maradt fenn olyan állapotban, amely értelmezését lehetővé tenné. A vésett minuszkulás körirat és az egyszerű vésett vonalkeret inkább a töredék viszonylag korai datálása mellett szólna, és ezt támogatná az is, hogy a félkörökkel bővített rombusz alakú mező, mint a címer befoglaló kerete, különböző változataiban már a XIV. század utolsó harmadától kezdve szerepel sírkőplasztikánk motívumai között. így megemlíthetjük az 1373-ban elhunyt Henrik firenzei humanista budai sírkövét, amelyen a motívum csillagszerű változatban bukkan fel,

70 és Marcali Miklós (t 1413) később kútlefedőként alkalmazott székesfehérvári síremlékét, amelyen a két félrombusz közé eredetileg egy négyszög lehetett beiktatva.

71 Ami mégis a korai keltezés ellen szól, az elsősorban a címer helyzete és formája. A címerpajzs 178