A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Sz. Czeglédy Ilona–Koppány Tibor: A Balatonfűzfő–mámai románkori templomrom
2. A templomrom maradványai fetaras előtt. 2. Reste der Kirchenruine vor den Ausgrabungen. 2. Les restes de la ruine de l'église avant d'être dégagés. 2. Остатки развалин церкви до их вскрытия. illetve az említett helységekével. Jól illusztrálja ez az egy falu is az egész környék középkori életét. A falu első okleveles említése igen korai; a veszprémvölgyi kolostor Szent István-féle, görög nyelvű alapítólevelében található.6 Az okmányt az 1109-es Kálmán-féle átírásban ismerjük. Ezt a Szent István-féle adománylevél hiteles másolatának tekintik. Az 1109-es latin nyelvű átírásból 7 megtudjuk, hogy korábban (az adományozás előtt) ez a vidék királyi udvarnokföld volt és öt falut — köztük másodiknak Márnát — a király örökjoggal a monostornak adományozza. 1296-ban Lodomér esztergomi érsek újból átírja 8 az István-féle alapítólevelet, majd meg is erősíti." Ebben a megerősítésben már a falvak egyházainak nevei is szerepelnek: a kenései Szt. Mihály, a szárberényi Szt. Márton, a mámai Szt. László templom (amely a Szt. Márton egyház filiája) és a padragi Szt. Mihályról nevezett templomok. Máma falu egész középkori története folyamán szomszédai közül Berénnyel (Szárberény — ma Vörösberény) marad a legszorosabb kapcsolatban, A falu, illetve lakóinak legközelebbi említésével 1305-ben találkozunk; a veszprémi káptalan és a paloznaki nemesek perében Mamáról három ember tanúskodik: 10 ,,Filpe, Paulus et Andreas pro se et tota villa Mama." 1328-ban Szárberin határjárásakor említik újból a falut. 1 * 1339-ben egy szárberényi birtokperben,12 amelyben a monostor, a káptalan és Miske fia Pál, herényi birtokos osztozkodnak bizonyos földterületeken; olvashatunk a mámai jobbágyok legelő- és erdőhasználati jogainak szabályozásáról. 1352-ben ismét Keszi, illetve Potvására (Papvására) határjárásában szerepel a veszprémvölgyi Mária-monostor mámai birtoka. 18 Nagy Lajos király is megerősítette a monostor kiváltságait ;H az okmányban megint Sancti Ladislai de Mama egyházáról olvashatunk. 1397-ből ismerjük a mámai birtok újabb határjárását. 1 *» A monostor mámai és Demeter veszprémi püspök papvásárai birtokai közötti vitás területet rendezik. A vitás területet Márnához csatolják. A XV. század elejéről tudunk a mámai Szent Lászlóegyház plébánosáról, akit a szárberényi, kenései, padragi és csittényi plébánosokkal együtt a veszprémi Mindszent egyház prépostja (Ozorai Pipo káplánja) el akart fogatni.^ A század közepén magáról a faluról keveset hallunk. Tudjuk, hogy a veszprémvölgyi kolostor kiváltságait V. László is megerősíti (1453,, 1455.). 1456-ban pallosjogot is kapnak. 17 Tudomásunk van róla, hogy a győri jezsuiták irattárában még a XVm. században voltak 1342-, 1392-, 1402-, 1408-ból való oklevelek, amelyek Márnára vonatkoztak. 1 ^ 3. Rómer Flóris alaprajzi vázlata és feljegyzései a mámai templomról. 3. Grundriss-Skizze und Aufzeichnungen der Kirchenruine von Máma: von Flóris Rómer. 3. L'esquisse du plan de l'église de Máma par Flóris Rómer et ses annotations y relatives. 3. Схематический план и записки Флориша Ромера о мамайской церкви.
