A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Hümpfner Tibor: A zirci apátsági templom ásatása (1912–13)

bázis nincs meg, csak alépítménye látható tisztán. (42. kép.) E talapzatok feltűnően hasonlítanak a noirlaci apátság kapitulumában és cellariumában látható bázisokhoz. Ezt a nagytermet mindenütt megtaláljuk. Szükség is volt rá, különösen rossz időben. Ez volt a szerzetesek közös munkaterme. Itt 33. A 32. sz. képen rajzban bemutatott sírkő fényképe. 33. Photographie des Grabsteines von der Abb. 32. 33. Photographie de la pierre tombale présentée en dessin sur la fig. 32. 33. Фотоснимок надмогильного камня, изображенного в рисунке на фиг. 32. 32. Vörös homokkőből készült sírkő (1. sz.) a 13-14. sz.-ból 32. Grabstein aus rotem Sandstein (№ I.) vom XIII -XIV. Jh. 32. Pierre tombale en grès rouge (n° 1) du ХШе-XIVe siècle. 32. надмогильный камень из красного мрамора (№ 1 ) из 13-14. в. olvastak, írtak, előadásokat hallgattak, amikor más külső munkával nem foglalkozhattak. Espinayben e terem falában pulpitus is van az előadó vagy felolvasó részére, hasonlóan a refektóriumokban található pulpitushoz. Zircen ebédlőnek is használhatták ezt a termet. Az ásatások nyomán ugyanis úgy látszik, hogy az általában a kerengő déli oldalához épített refektorium nem készült el. A rendi szokás szerint a kerengő déli szárnyához volt hozzáépítve a calefactorium (a melegedő szoba), a refektorium (étkező terem) és a coquina (konyha). Az itt föltárt falmaradványok oly csekélyek, hogy 9* 131