A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Fettich Nándor: A jutasi avarkori temető revíziója

30. Jutási sírleletek 30. Grabfunde von Jutas. hajlítva, de valami eltérés az avar temetési rítustól mindegyiknél található. E szegényes sírokban a továbbélő keltaság nyomait sejthetjük. Mint már volt róla szó, a 248. sír bronz fibulája is (7. kép 1) Véleményem szerint ennek a néprétegnek a hagyatéka. A keleti temetőrész általános jellemzésével, ami a népi viszonyokat illeti, hamar végezhetünk, mert az ottani sírokról sok szó esett az előző fejezetben. E keleti temetőrészen csak a 168. sír hat idegenül griffes-indás bronzai miatt, de a sír helyzete és viszonya a 196. sírhoz elárulja, hogy késői betemetkezés. A többi sír mind az avarkor első felének igen vegyes népi viszonyairól tanúskodik. A nagy sírszám mellett aránylag kevés a lovas avar sír. Csak a 98., 102., 108., 122., 167., 173., 198. sírokat lehet avar harcosoktól származtatni e temetőrészen. A 108. sír férfi halottja jobb kezében nagy gömbös fülbevalót vitt magával a másvilágra, akár Pilis30. Trouvailles funéraires de Jutas. 30. Юташские могильные находки. marót-Basaharcon а 25. lovas harcos is körülbelül 100 évvel később. A felsorolt avar sírokhoz lehet még szegényebb keleties sírokat sorolhatunk, például a 207., 110. stb. sírokat. A többi nem avar származású egyének sírja volt. A többség a viselet alapján gepida és más germán volt: a mellen vékony vas, vagy bronz láncocska, vagy más jellemző ékszer, esetleg az anthropologiai adatok alapján (128., 90., 82., 86., 120., 97., 227., 116., 109., 199., 165., 224., 252. stb.). Nem véletlen, hogy ezen a keleti temetőrészen Svégű, vagy spirálisban végződő bronz függő, vagy hajkarika nem fordul elő. A 166. sz. ötvössír

61 szervesen illeszkedik bele a 6—7. századi környezetbe. A finom kis aranymérleg

62 mutatja, hogy tulajdonosa arany ékszerek készítésével foglalkozott abban a korban, amikor a fémek, mint ékszerek, övveretek nyersanyagai, még nem voltak hatalmi jelvények különböző kategó100