A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

György templomot 1274-ben említik először, majd később, a XIV., XV. században többször is. 1932 augusztusában ásta ki Dornyay Béla a hegy „északnyugati peremén", közelebbről meg nem határozott helyen. Az ásatásból előkerült kőfaragványai a keszthelyi múzeumban vannak. Leírása: Alaprajzi formája ismeretlen, bár faragott belső párkánykövei alapján valószínű, hogy íves szentélyű, egyhajós templom lehetett. Irodalom: Holub III. 289—290., Dornyay—Vigyázó: A Balaton és környéke részletes kalauza. Bp. 1934. 202., Entz Géza: Az esztergomi királyi kápolna oroszlános festménye. Esztergom Évlapjai. Bp. 1960. 8. 25. HÉVÍZ (keszthelyi járás), egregyi templom. M. Jellege: A falutól északra, szőlők között, a temetőben álló román templom. Története: 1221-ben és 1273-ban az Atyusz nemzetségé, több adatot nem ismerünk róla. A templom okleveles említése ismeretlen. beírása: Egyhajós, egyenes szentélyű, keletéit templom, nyugati oldalán háromemeletes, falazott sisakos toronnyal. Egykori bejárata a torony alatt befalazva, mai déli kapuja barokk-kori. A hajó síkfödémes, a szentély felett fiókos dongaboltozat, à torony alján pedig bordás keresztboltozat van. A hajó két oldalán bent 3—3 ülőfülke volt, közülük a déliekből egyet a barokk bejárattal vágtak el. A hajó déli falában három keskeny lőrésablak, a szentély déli és keleti oldalán egy-egy hasonló. A karzatra kívülről, a torony északi oldalán felvezető lépcső újabb, talán a MOB 1912. évi restaurálásából származik. A tornyon a befalazott nyugati bejárat felett keskeny lőrésablak, második emeletén kettős, a harmadikon pedig hármas ikerablak van minden oldalán. A falazott sisak o'dalsó falháromszögein is egy-egy ikerablak van. (S3, kép.) Irodalom: Békefi 137., Holub III. 208—209., Genthon, 1959. 136., Römer: Román- és átmenetkorú... 12., Csányi K. 202—210., Csányi Károly: Az egregyi templom. Balatoni Szemle, 1943., Darnay (Dornyay) Béla: Egregy árpádkori temploma. Keszthely, 1941., Radnóti—Gerő 80—81., Entz— Gerő 23, 135—136., Gerevich 31, 41—43., Rómer jkv. I. 82. 26. KÁPTALANTÓTI (tapolcai járás), sabarhegyi templomrom. MJ. Jellege: A falutól délre, elhagyott helyen álló, ismeretlen elpusztult faluhoz tartozó román templomrom. Története: Ismeretlen. Leírása: Egyhajós, egyenes szentélyzáródású rom, amelynek szentélye még áll, hajójának falai erősen romosak. A szentély felett dongaboltozat. Irodalom: Genthon, 1959. 152—153., Radnóti—Gerő 90., Entz—Gerő 98. 83. kép. — Abb. 83. Hévíz—Egregy. 84. kép. — Abb. 84. Keszthely—Szt. Lőrinc. 27. KESZTHELY, elpusztult Szt. Lőrinc templom. Jegyzékben nem szerepel. Jellege: A gótikus plébániatemplom déli oldalán 1955ben kialakított romkertben új falazattal kirajzolt rom. Története: Keszthely eredetileg királyi birtok lehetett és csak a XIII. században került a Péc-nembéli Marcaliak ősei kezére. A század végétől újra királyi falu lett a későbbi mezőváros, egészen 1346-ig, amikor Lackfi István kapta meg. öt több zálogbirtokos követte, míg végül 1438ban a Gersei Pethők kapták meg véglegesen. A templom első említése 1247. A XIV. század végén, az új ferences templom építésekor kápolnaként említik, több adat nincs róla, valószínűleg ekkor bontották le. 1954—55-ben tárta fel a keszthelyi végvár déli erődít95