A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Sági Károly: A vörsi langobard temető újabb ásatási eredményei

bizonytalan, bár egy későrómai germán öv hasonló vereteit a késtoki függesztő rögzítésével hoztuk már kapcsolatba.98 Az öv tartozéka volt a kés is.99 Kés, vagy késtöredék került elő a 12., 15., 17., 20. (2 drb), 21., 23., 26. (2 drb), 29., 32. és 33. számú sírok darabjaihoz. A legérdekesebb késtok a 23. sírból került elő (34. kép 2.), ennél a varrásnyomok is megfigyelhetők még. A bőrtok vas merevítő gerince már a római világban megjelenik. 100 Mint említettük, a női felső ruházat nagy fibnláinak díszes szalagjairól is csünghetett le kisebb kés. A 26. sír bőrhüvelybe csúsztatott, ezüst függesztőpántos darabjának (38. kép 10. és 41. kép 5.) ilyen szerepet tulajdoníthatunk. Az akasztófüles ezüst pánt (38. kép 10.) analógiái hazai gepida és itáliai langobard sírokból ismertek.ioi Langobard női sírokban többször figyeltek már meg tarsoly nyomokat.

Ю2 úgy látszik a női öv tartozéka volt a tarsoly is, amely a zsebet helyettesíthette. A vörsi temetőben csupán a 23. számú női sírban figyelhettük meg tarsoly maradványait. Ennek rekonstrukciójával a sír leírásánál foglalkoztunk már. (V. ö.: 36. kép.) Az említett tarsolyban talált textíliákba csavart szűrőkanálról kell még beszélnünk. A szűrőkanalak rendeltetését illetően megoszlanak a vélemények. W. Weeck szerint rendeltetésük bizonytalan.

юз Csallány Dezső toalett készlet darabjainak tartja ezeket.104 J. Werner korábban kultikus rendeltetést tulajdonított a szűrőkanalaknak, újabban arra az eredményre jutott, hogy mivel különböző toalett eszközökkel vannak néha összeerősive, bizonytalan rendeltetésű kozmetikai eszközöknek tekintendők. 105 A vörsi kanál (34. kép 1.) közeli rokona a pfullingeni darab, 106 amely hal alakú, szélein felvarráshoz szolgáló lyukakkal ellátott verettél került elő.i07 A vörsi kanál leletkörülményei szerint a pfullingeni darab is tarsolyban feküdhetett és a hal alakú veret a tarsolyt díszíthette. Weeck az arianizmus emlékei közé sorolja ezt a veretet.

108 Világos, hogy a tarsolyveret a tulajdonos hitére utalt, kérdéses azonban, hogy a veretnek van-e eszmei kapcsolata a tarsoly tartalmával? A vörsi kanál szűrőrésze kereszt alakban van kilyuggatva, ami aligha véletlen. Csomagolása is anynyira gondos volt, hogy nem tarthatjuk a mindennapi élet használati darabjának. Hozzátehetjük ehhez, hogy a hasonló pfullingeni darab tulajdonosa keresztény volt, a kanál meg a vörsihez hasonlóan kereszt alakban volt lyuggatva. Mindez már nem lehet véletlen, így a vörsi, meg pfullingeni darabokat, meg a hasonló méretű, nemesfémből készült példányokat, ha azok magányosan kerülnek elő, kultikus rendeltetésűnek tekintjük. Az említett kanalak közvetlen rendeltetését nem ismerjük még. Két lehetőséget azonban máris kizárhatunk. A kanalak női sírok mellékletei, így elesik a colum vinarium lehetősége, azé a kis kanálé, melyen át a kehelybe töltötték a bort az ősegyházban. 109 Másik lehetőség volna áldozókanállal (cochlearia) azonosítani ezeket a darabokat. A görögkeleti egyházban ma is két szín alatt áldoznak és a borba vetett ostyát kis kanálkával emelik ki.no p. Zenettiin és! másokig rámutattak már a kultikus kanalak és az arianizmus kapcsolatára, azonban az említett kanalak a mondott célra alkalmatlanok. Mindenesetre megemlíthetjük, hogy a langobardok már pannóniai letelepedésük előtt megismerték a kereszténység ariánus formáját,

из Pannoniából is csak a húsvéti ünnepek megünneplése után költöztek Itáliába,ii4 régészeti emlékanyagukban mégis alig találjuk nyomát a kereszténységnek. J. Werner is csak a nikitschi bronz csat keresztjét említheti ilyen viszonylatban.

из Bóna István a hegykői temető edény- és élelem melléklet hiánya és a medencén összekulcsolt kezek alapján következtethet kereszt ény ségre. 116 A pfullingeni kanállal kapcsolatban W. Weeck felsorolja a rajnai, franciaországi és angliai analógiákat. 117 Ezt a felsorolást a kölni dómban újabban talált frank női sír kanalával egészíthetjük ki.ns Az analógiák szerint a vörsi kanalat nyugati import darabnak tekinthetjük. A vörsi temető sírjai kivétel nélkül ki voltak rabolva, így. a nők felső ruházatának aránylag kevés nyomát észleltük. Tudjuk, hogy a medence és a térd között két nagyobb, díszes fibula fogta össze ezt a ruhát. 119 A felső ruhához tartozó fibulák közül Vörsön egyet sem találtunk, úgy látszik a sírrablók elsősorban ezek megszerzésére törekedtek. A 26. sírban azonban, mikor az áttört koporsóból kikotorták a mellékleteket, a felső ruha fibuláiról letört egyegy gomb. (41. kép 2—3.) A két aranyozott ezüst fibulagomb nem egy méretű, így két különböző darabhoz tartozott. Stilizált állatfejet utánoznak ezek a gombok. A stilizált állatfejekkel díszített íveltlábú fibulák a langobard fibulák fiatalabb szakaszához tartoznak N. Äberg szerint, és használatuk átnyúlt a II. germán állatstílus idejére is. 120 Az itáliai foglalást megelőző időszakból ritkák még a hasonló fibulagombokkal díszített példányok, a vörsi darabokon kívül egyedül a stinkenbrunni darabra hivatkozhatunk. 121 Itáliában gyakori már a típus,i22 melyet a VII. századi linz-zizlaui bajor temetőben is megtalálunk.123 A stinkenbrunni fibulát Werner az itáliai keleti 74