A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Éri István–Takáts Vilmos: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár famaradványai

322. kép. Kiszáradt régészeti falelet a nagyvázsonyi várból Abb. 322. Ausgetrocknetes Holz aus der Burg Nagyvázsony tokon keresztül. A fákat mindaddig telítettük a gyantaoldattal, amíg azok már több anyagot nem vettek fel. A munkát az esős időjárás nagy mértékben hátráltatta, viszont a konzerválást még a téli fagyok beállta előtt el kellett végezni (323. kép). Az első kezelés máris meghozta a kellő eredményt. A téli hónapokban sem a medence, sem a farkasverem faszerkezetei nem szenvedtek károsodást annak ellenére, hogy a téli hónapokban a vizet leeresztették róluk. 1961 tavaszán és nyarán még három ízben szálltak ki a Központi Muzeológiai Technológiai Csoport dolgozói Nagyvázsonyba és minden alkalommal újból kezelték azokat a darabokat, amelyek még fel tudtak venni műgyantát, 1961 óta a nagyvázsonyi faszerkezetek már két újabb telet vészeltek át és szemmel is láthatólag kitűnően bírják az időjárás ingadozásait, fagyot, meleget, csapadékot, valamint a víznek eléggé sűrű időközökben való lecsapolását, aminek oka: a vár látogatóinak az ai szokása, hogy a kristálytiszta vízbe pénzdarabokat dobálnak. 1961 első hónapjaiban a famedencét, a farkasverem' fatárgyait ós betonfalát sűrű, sötétzöld moszatok lepték el olyan mértékben, hogy a tárgyak a vízben felismerhetetlenné váltak. Ezért az utolsó kezelés alkalmával a műgyanta oldatba a Nehézvegyipari Kutató Intézet által rendelkezésünkre bocsátott fernarzazinklorid (Adamsit néven ismert harcgáz) szuszpenziót kevertünk és azt kellő óvintézkedések (a vár kapujának lezárása, az elfolyó víz elterelése) után a fafelületekre ési betonfalakra felhordtuk. A megkötött gyantából lassan kioldódó méreg úgy látszik elegendő ahhoz, hogy a moszatosodást meggátolja, mert azóta súlyosabb mértékű moszatosodást nem észleltünk. A nagyvázsonyi konzerválás tapasztalatai nagyon értékesek számunkra abból a szempontból, hogy a nagyméretű ásatag faszerkezeteket ezentúl meg lehet menteni az utókor számára. Az aminoplaszt előkondenzátumok, úgy látszik, időtálló és nem utolsó sorban rendelkezésre álló és elég olcsó anyagok az ilyen fák telítésére. Különösen a vízállóbb melaminformaldehid és tiokarbamid-formaldehid műanyagok további előrelépést fognak hozni, ha nagy tömegben való ipari gyártásuk megvalósul. Éri István—Takáts Vilmos 323. kép. A farkasverem famaradványainak konzerválása Abb. 323. Konservierung der Holzreste aus der Wolfsgrube 351