A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Füzes F. Miklós: A vörsi langobard temető növényleletei

Jegyzetek 1 Helyi elnevezés, Futó Jenő szíves szóbeli közlése. 2 Sági, Károly: A vörsi langobárd temető. AÉ. 1960. pp. 52—60. I—

VI. t. 3 Az ásatást vezető dr. Sági Károly baráti támogatását ezen a helyen is köszönöm. 4 A rajzokat Marosán Lajos, a fényképfelvételeket pedig Magyar János és Susits László készítette. A mikroszkópi felvételek a Balatoni Múzeumban készültek. 5 Sági K.: i. m., p. 52. e Füzes F. Miklós : Az ásatásokból előkerült növényi maradványok konzerválásának kérdéséhez. AË. 1962. pp. 108—109. 7 Sági K.: i. m., p. 54. »Sági K: i. m., p. 55. "Minimális átmérőt a pajzsfogó hossza (47 cm) adja meg a felerősítőszögeccsel együtt; maximális sugarát a pajzsnak a sírfaltól való távolság (40 cm) határozza meg. (Adatokat lásd Sági K.: i. m., pp. 55.) 10 Kurt Koloc dr.: Fafajták törzslapjai. Bp. 1954. u The Excavations at Dura-Europos. Preliminary Report of the Seventhe and Eight Seasons of Work 1933—1934. and 1934—1935. New Haven 1939. p. 328. 12 Greguss Pál: A középeurópai lomblevelű fák és cserjék meghatározása szövettani alapon. Bp. 1945. p. 14. Greguss Pál: Holzanatomie der Europäischen Laubhölzer und Sträucher. Bp. 1959. p. 45. 13

Madas András (szerk.): Erdészeti kézikönyv. Bp. 1953. p. 156. 14 Lübker, Friedrich: Reallexikon des Classischen Altertums für Gymnasien. Leipzig. 1867. p. 1061. 15 Illustriertes Wörterbuch der Römischen Alherthümer. Paris. Leipzig. 1862. p. 538. Részletrajz; Traianus oszlopáról. w Alföldi—Nagy—László: Budapest az ókorban. Bp. 1942. p. 656. után. XCHI. tábla 1. kép. 17 Alföldi—Nagy—László : i. m., p. 784. után. CXXX. tábla 1. kép. 18 Bóna István: Langobárd temető Rácalmáson. Alba Regia. 1960. pp. 167—168. 19 Pasqui

—Paribeni: Necropoli barbarica di Nocera Umbra. Mon. Ant. Dei Lincei. 25(1919) 163. rajz. 2n A rögzítőszög elrozsdásodott és

1 hermetikusan elzárta a fát három oldalról. A köpüről leoldódott vassók a köp a szájadékánál zárták le a negyedik oldalt,i azáltal, hogy a lándzsanyélt teljesen átjárták és ott lerakódtak. 21 Greguss Pál i. m., p. 11. Greguss Pál i. m., p. 36. 22 Szécsi Zsigmond: Az erdőhasználattan kézikönyve. Bp. 1884. p. 112. 23 Soó Rezső dr.—Jávorka Sándor dr. : A magyar növényvilág kézikönyve. Bp. 1951. I. p. 478. 24 A pajzsdudor gombja mellett felragadt faszilánk sekunder jellegű. 25 Vizsgálatunk pollenre negatív volt. 20 Sági Károly dr. szíves közlése. Cikke ugyanezen kötetben. 27 Greguss Pál i. m., p. 15. Greguss Pál 1. m., p. 47. 28 Szenesedés (kőszén) és fa-szenesedés (faszén) között különbséget kell tennünk kémiai és régészeti-növénytani szempontból egyaránt. A továbbiakban faszehesedés alatt polysaccharidok gyors oxidációja (égés) után fellépő indirekt redukciót értjük. 24 Takács Vilmos baráti támogatását ezúton is köszönöm. M Sárkány Sándor—Stieber József: Anthrakotomischen bearbeitung der in neuester Zeit in der Höhle von Istálóskő freigelegten Holzkohlenreste. AAA. 5(1955). p. 224. M Greguss Pál i. m., p. 11. Greguss Pál i. m., p. 45. 32 Sárkány Sándor—

Stieber József i. т., p. 226. 33 Textiliák leírásához, meghatározásához a következő irodalmat használtuk fel: Vogt Emil: Geflechte und Gewebe der Steinzeit. Basel. 1937. Hollendonner Ferenc dr.: A táborhegyi sír maradványainak mikroszkópos vizsgálata. Diss. Pannonicae. Ser. I. fasc. 4. Bp. 1935. p. 31—34. Greguss Pál: A szöregi bronzkori kaláris fonalainak és a kiszombori avar sír szövetmaradványainak anyaga. BK. 34(1937). pp. 63—65. Zilahi Márton (szerk.): A textilipar nyersanyagai. Bp. 1953. Mohácsi Tivadar: Rostipari nyersanyagismeret. (Ipari technikumi tankönyv) 1959. Hlye völgyi János—

Schindler Irén: Ruházati áruismeret. Bp. 1958. Zilahi Márton—Herczeg Tamás—Kóczy László: Textillaboratóriumi vizsgálatok. Bp. 1951. Hegedűs Margit: Ruhaipari géptan, anyagtan, szakszámtan a helyiipari tanulók számára. Bp. 1957. Hajós István: Textiliák kézikönyve. Bp. 1959. Ramaszéder Károly: Textilipari mikroszkópi vizsgálatok. Bp. 1960. M Illyevölgyi—

Schindler i. т., p. 58., 105. 35 Illyevölgyi—

Schindler 1. т., p. 369, 78. ábra. 3(1 A kanáltokot dr. Sági Károly rekonstruálta (cikke ugyanezen kötetben). A merevítőszalag helyzetét a rekonstrukciós rajzon feltüntette. 37 Sági Károly: Adatok a Keszthely-környéki balatoni öblök pusztulásának időrendjéhez. A Magyar Meteorológiai Társaságnak a Magyar Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztályával közösen tartott VI. vándorgyűlésén elhangzott előadások. Bp. 1961. {Szerk.: Hille Alfréd), pp. 21—28. 38 Sági K: A vörsi langobárd temető. AÉ. 1960. p. 52. 311 Soó—Jávorka: i. т., p. 373., 478., 823., 829. 40 M., Füzes: Pflanzenreste in der zweiten altchristlichen Basilika bei Fenékpuszta. Acta Antiqua. 1961. p.. 469. 41 Paulus Diaconus: Históriai Langobardum. (Ford.: dr. Gombos Albin.) Brassó. 1901. I. könyv. 20. p. 93. ''

2 Hollen donner Ferenc: A táborhegyi sír maradványainak mikroszkópos vizsgálata. Diss. Pannonicae. Ser. I. fasc. 338