A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Tallós Pál: Adatok a Bakony és környéke nagylepkefaunájához

ai Carex-tipusban, mert az utóbbiban eső miatt ket esetben nem tudtam gyűjteni. A kiszállások idejét igyekeztem valamely feltűnő fenológiai jelenséghez kapcsolni : 1. 1955 IV. 9—10. Java virágzásban a som (Cornus mas) és szártalan kankalin (Primula acaulis) 2. „ V. 1— 2. Java virágzásban a kökény (Prunus spinosa) 3. „ V. 14—15. Java virágzásban a szagos müge (Asperula odorata) és az erdeifenyő (Pinus silv.) 4. „ V. 28—29. Java virágzásban a gombernyő (Sanicula europaea) ír, „ VI. 11—12. Java virágzásban az akác (Robinia pseudo-acacia) 6. „ VI. 25—26. Java virágzásban a fekete bodza (Sambucus nigra). Rendes körülmények között a gyűjtés besötétedéstől virradatig tartott, ettől csak akkor tértem el, ha a lámpa működésében technikai zavar állt be. — A nyár és ősz folyamán egyéb elfoglaltságom miatt már nem tudtam felvételeket folytatni. így ezek csak a tavaszi aspektusokat tükrözik. A gyűjtés helyén pontos növénycönológiai felvételeket készítettem. (1. táblázat.) A felvételekből azonnal láthatjuk, hogy a Meíica-típus sokkal fajgazdagabb, mint a Carex-típus. Lombkorona- és cserjeszintjében nincs abszolút domináns faj, hanem a dominancia több faj között oszlik meg. Gyepszintjében a Melica uniflora domináns ugyan (A—D), ami kb. 60—70% borításnak felel meg, de a kisérő fajok száma (44) is igen jelentős. A Carex-típusban nagyon feltűnő jelenség két bükkiombfogyasztó faj, az Aglia tau és a Dasychira pudibunda rendkívül nagy arányszáma két felvételben. A Meíica-típusban megközelítőleg sem értek el a dominánsok ilyen nagy százalékot egy esetben sem. Bár ez a probléma korántsincs még tisztázva, mindkenképpen érdemes rámutatnunk arra a számszerűleg kimutatható jelenségre, hogy abszolút domináns növényfajokkal rendelkező növénytársuláA Carex-típus lombkoronaszintjében a bükk egyeduralkodó (az erdőrészlet több hektárnyi területén is csak 1—2 gyertyánnal, kislevelű hárssal, magaskőrissel elegyül, cserjeszintje gyakorlatilag alig van, gyepszint jéban a Car ex pilosa épp oly tömeges, mint lombkoronaszintben a bükk, a kísérő fajok száma mindössze 7. A domborzati viszonyokat tekintve a Meíicatípus állománya kisebb, minden irányban lejtő, sekély talajú, köves tetőn, a Carex-típus állománya enyhe lejtésű löszr-dombháton (plakór-fekvésben) helyezkedett el. A növénycönológiai felvételek az állományokról reális képet nyújtanak. A két típus növényzete gyakorlatilag nagy területen teljesen egységes. — (A két felvételi terület kb. 1 km-re volt egymástól.) A 2. táblázat a két erdőtípus lepkeállományának felvételét tartalmazza. Név szerint említem azokat a fajokat, amelyek a típusban gyűjtött tömegnek legalább 1 %-át teszik ki, a többit összevontam. (Ezt a közlési módszert Kovács L. újabb dolgozataiból vettem át.) A táblázatból azonnal kitűnik a Meíica-típus nagyobb fajszáma (110), szemben a Carex-típuséval (64). Az egyes fajok %-os eloszlása is egyenletesebb a Melica -típusban. Itt a domináns Asthena albulata 12,7 %-ot ér el, a többi faj nem haladja meg a 10%-ot. A Carex-típusban a domináns Dasychira pudibunda 39,6 %-ot ér el s az Aglia tau is 10 % felett van. Érdekes az egyes kiszállások alkalmával fellépett domináns fajok (az egyes aspektusok domináns fajai) összehasonlítása (zárójelben az egyes felvételek alkalmával elért %): Carex-típus Conistra vaccini (58,4) Aglia tau (81,0) Dasychira pudibunda (74,0) Melanthia procellata (20,0) és Dasychira pudibunda (19,5) sok lepkeállománya legalább egyes aspektusokban szintén mutat fel abszolút domináns fajokat. Az ilyen növénytársulások növényi- és lepkeállományának fajszáma egyaránt kisebb, mint az elegyesebb, fajgazdagabb növénytársulásoké. Az elegyesebb növénytársulások lepkeállományában a dominancia jobban megoszlik az egyes fajok között, mint a kevésbé vegyes állományú növénytársulásokban. Ezeket a megállapításokat erdeifenyvesekben (FeMelica-tipus IV. 9—10. Conistra vaccinii (50,0) V. 1—2. Conistra vaccinii (27,9) V. 14—15. Béna prasinana (17,8) és Asthena albulata (17,2) V. 28—29. Asthena Albulata (30,3) VI. 11—12. Dasychira pudibunda (20,0) VI. 25—26 Ectropis extersaria (17,8) 302