A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Vörös Károly: Francsics Károly veszprémi borbélymester pályafutása
Jegyzetek Francsics visszaemlékezéseiből a szombathelyi tartózkodására vonatkozó részletet a Vasi Szemle 1962. évi folyamában (Szombathely 1821—22-ben egy borbélylegény szemével), győri hónapjainak és egy dunai hajóútjának leírását az Arrabona 1962. évi 4. kötetében (Egy borbélylegény napjai Győrben 1823-ban) tettem közzé. Mindezeket megelőzve azonban a Veszprémi Hírlapi 1902, évf. 4. száma, majd Nagy László már 1948-ban, a Bakony-Balatoni Kalendáriumban publikált egy részletet Francsics memoárjainak azóta lappangó II. kötetéből „Veszprém az 1848—í9-diki év telén, tavaszán, nyarán és őszén", illetve „így fogadta Veszprém a felszabadító honvédeket" címmel. Jelen közlésemben Francsics hanyatlásának rajzánál a naplóknak az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött ölj kötete közül a III. kötet 185. fonójától kezdődő s az egész IV. és V. kötetre kiterjedő részre támaszkodtam: az idézetek és az adatok is mind innét valók. Az egyes adatok lapszámaira külön jegyzetekben való hivatkozásokat mind itt, mind a megelőző időszakot tárgyaló fejtegetések esetén egyenkénti jelentéktelenségük és ugyanakkor a folyamatos olvasást zavaró- voltuk miatt egyaránt szükségtelennek éreztem. Meg kell végül jegyeznem, hogy az összképet és az egész folyamat zavartalan és adatszerű rekonstruálhatását egyes pontokon kétségtelenül nehezíti a megmaradt anyagnak válogatás, szemelvény jellege. Francsics — bár a válogatást meglepő jó érzékkel végezte el — végül is nem tudta elkerülni a kisebb-nagyobb hézagokat, melyek éppen vagyoni viszonyainak adatszerűen teljes végigkövethetőségét zavarják. Ezzel magyarázható az erről itt rajzolt képnek csupán vázlatos, s szakszerű gazdaságtörtémeti vizsgálathoz nem elég részletes volta is. Ismerve azonban Francsics anyagi viszonyainak végül is kétségtelen és tagadhatatlan hanyatlását, az adatok közül a jellemzőek kiválasztása s ezek alapján aj fejlődés irányának felismerése nem volt nehéz feladat. MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKHEZ: A 277. képen mutatjuk be Veszprém belvárosának egy részletét az 1856. évi kataszteri felvétel alkalmából készült térképen. Francsics háza a FŐ utcának a Gizella tér felé utolsóelőtti háza, a térképen 848. számmal jelölt telken. A térképhez tartozó telekjegyzék szerint ez a Fő utca 57. sz. ház, tulajdonosa Francsics Károly, ь einstöckiges Wohngebäude samt Hof", s az egész telek mindössze 34i négyszögöl (az egész utca legkisebb telke). A ház ma is áll (1. a 278. képen), mint a Rákóczi út 4. sz háza: első emeletét a kataszterben úgy látszik magasföldszintnek tekintették. A térképen látható a Horgos uctai ház is: az utcának a Szent Anna (ma Béke tér) felé utolsóelőtti háza, a térképen 750. számmal jelölt telken. — A ház az utca 107. sz. háza, tulajdonosai Jákói Sámuelné (Francsics már akkor elhunyt anyósa) örökösei. — A telekjegyzék szerint ,,Woímgebäude samt Hof" és „samt Gemüsegarten", összterülete 115 négyszögöl. (A térképen jól látható is a Francsics naplóiban sűrűn emlegetett kertecske.) A ház ma már nem áll, helyén van a Hámán Kató utca 8. sz. emeletes ház. (A térképet az Országos Levéltár őrzi.) A 279. képen bemutatott részlet Francsics naplójából (IH. k. fol. 197.): az első aggályos reggel az almádi szőlővétel után. 269
