A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Molnár László: A Herendi Porcelángyár a reformkorban

261. kép. Herendi kanna a Herendi Porcelángyár gyűjteményéből, 1844. Abb. 261. Kanne von Herend, in der Sammlung der Porzellan­fabrik Herend, 1844. Az Iparművészeti Múzeum 21.251. ltsz. bisquit trans­parens lapja, „H. K. J." egyházi ruházatú férfiport­rét ábrázol (259. kép). A korabeli metszetekkel való összevetés^ és a monogram feloldása alapján, kétséget kizáróan herceg Kopácsy József prímás van a bisquit lapon ábrázolva. Kopácsy előbb veszprémi püspök volt, s mint ilyen ismerhette meg Fischer és kerülhetett vele összeköttetésbe. A prí­más portréjának elkészítése nemcsak gesztus volt Fischer részéről, hanem — éppen a kiállításon meg­forduló tízezres tömegek megnyerése érdekében szükséges propagandaeszközül is szolgált. A la­pocska első oldalán az egyszerű profilú keret bal sarkától kezdődően a következő jegyek szerepel­nek: „Fischer Móric Herenden 42 S." 3 ? A gyárra és a gyártás idejére utaló jegyek szerint a gyártás időpontjában Fischer Móric a Cs. kir. szabadalom birtokában volt és ennek értelmében használhatta nevét is. — A későbbiektől eltérően a teljes név és nem a kezdőbetűk — F. M. — használata csak azzal magyarázható, hogy különleges tárgy és személy került megörökítésre, és ez a teljes név jobban, meg­felelt a képi ábrázolásoknál használatos művész­aláírásoknak. Az sincs kizárva, hogy a teljes név ismétí a propagandát szolgálta, lévén a kiállítás az első nyilvános és országos rendezvény, ahol Fischer részt vett. — A 42-es szám a gyártás időpontját je­lenti, az utána következő „S" jel az akkor még ott dolgozó Stingl Vince most már nem fordított „3" jele, amit neki tulajdonítunk. Ugyancsak az Iparművészeti Múzeum gyűjtemé­nyében található a 22.413. ltsz. transparens bisquit lap is, amely egy fiatal portrét ábrázol. Tekintve, hogy Kossuth nemcsak a prímás portréját említi, valószínűleg ez is szerepelt a kiállításon. Annál is inkább valószínű ez, mert a porcelánkép elülső ol dalának jobb alsó sarkában teljesen azonos betűtí­pusokból alakított hasonló jegy olvasható: „Fischei Móric Herenden 842 „S". E név nélkül említett sze­mélyt még nem sikerült meghatározni, de a tárgy jegye, az anyag minősége egyidőben való készítésről tanúskodik. Az eddigi kutatások szerint a negyvenes évek elején Stingl-n kívül a gyárnak nem volt más, porcelánkészítéshez értő alkalmazottja. Mayer, aki szintén ismerte a porcelán készítésének technológiá­ját nem valószínű, hogy ebben az időben — 1842 — még Herenden tartózkodik, de ha ott is dolgozik, az ,,S" jel semmi esetre sem hozható személyével kap­csolatba. Az „S" jel elhelyezése az egész gyári jegy­ben és az a tény, hogy más tárgyakon is előfordul, és más időben is, 38 azt látszik bizonyítani, hogy Stingl személyében nem egyszerű gyári munkásról van szó, hanem a tulajdonossal szorosabb kapcso­latban állóval. Az akkori évek gyárbeli „társas" állapotát figyelembe véve, ez meg is felelhet a va­lóságnak. Fischer lépésről-lépésre szerezte meg a herendi gyárat, és ugyanilyen módszerekkel számolta fel ott Stingl vezető szerepét. Nincs kizárva, hogy mint csendestárs működött ebben az időben, s mint ilyen került a gyári jegybe neve, vagy a transparens kü­lönleges eljárást igénylő készítésével érdemelte ki e megtisztelő helyet. Bármelyik lehetőséget is fogad­juk el, Stingl érdemeit növeljük vele. Ez az eddig ismert legkésőbbi jel Stingl herendi működésével kapcsolatban. A tranparens „Lichtschirme" divatját 239

Next

/
Thumbnails
Contents