A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Molnár László: A Herendi Porcelángyár a reformkorban
261. kép. Herendi kanna a Herendi Porcelángyár gyűjteményéből, 1844. Abb. 261. Kanne von Herend, in der Sammlung der Porzellanfabrik Herend, 1844. Az Iparművészeti Múzeum 21.251. ltsz. bisquit transparens lapja, „H. K. J." egyházi ruházatú férfiportrét ábrázol (259. kép). A korabeli metszetekkel való összevetés^ és a monogram feloldása alapján, kétséget kizáróan herceg Kopácsy József prímás van a bisquit lapon ábrázolva. Kopácsy előbb veszprémi püspök volt, s mint ilyen ismerhette meg Fischer és kerülhetett vele összeköttetésbe. A prímás portréjának elkészítése nemcsak gesztus volt Fischer részéről, hanem — éppen a kiállításon megforduló tízezres tömegek megnyerése érdekében szükséges propagandaeszközül is szolgált. A lapocska első oldalán az egyszerű profilú keret bal sarkától kezdődően a következő jegyek szerepelnek: „Fischer Móric Herenden 42 S." 3 ? A gyárra és a gyártás idejére utaló jegyek szerint a gyártás időpontjában Fischer Móric a Cs. kir. szabadalom birtokában volt és ennek értelmében használhatta nevét is. — A későbbiektől eltérően a teljes név és nem a kezdőbetűk — F. M. — használata csak azzal magyarázható, hogy különleges tárgy és személy került megörökítésre, és ez a teljes név jobban, megfelelt a képi ábrázolásoknál használatos művészaláírásoknak. Az sincs kizárva, hogy a teljes név ismétí a propagandát szolgálta, lévén a kiállítás az első nyilvános és országos rendezvény, ahol Fischer részt vett. — A 42-es szám a gyártás időpontját jelenti, az utána következő „S" jel az akkor még ott dolgozó Stingl Vince most már nem fordított „3" jele, amit neki tulajdonítunk. Ugyancsak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található a 22.413. ltsz. transparens bisquit lap is, amely egy fiatal portrét ábrázol. Tekintve, hogy Kossuth nemcsak a prímás portréját említi, valószínűleg ez is szerepelt a kiállításon. Annál is inkább valószínű ez, mert a porcelánkép elülső ol dalának jobb alsó sarkában teljesen azonos betűtípusokból alakított hasonló jegy olvasható: „Fischei Móric Herenden 842 „S". E név nélkül említett személyt még nem sikerült meghatározni, de a tárgy jegye, az anyag minősége egyidőben való készítésről tanúskodik. Az eddigi kutatások szerint a negyvenes évek elején Stingl-n kívül a gyárnak nem volt más, porcelánkészítéshez értő alkalmazottja. Mayer, aki szintén ismerte a porcelán készítésének technológiáját nem valószínű, hogy ebben az időben — 1842 — még Herenden tartózkodik, de ha ott is dolgozik, az ,,S" jel semmi esetre sem hozható személyével kapcsolatba. Az „S" jel elhelyezése az egész gyári jegyben és az a tény, hogy más tárgyakon is előfordul, és más időben is, 38 azt látszik bizonyítani, hogy Stingl személyében nem egyszerű gyári munkásról van szó, hanem a tulajdonossal szorosabb kapcsolatban állóval. Az akkori évek gyárbeli „társas" állapotát figyelembe véve, ez meg is felelhet a valóságnak. Fischer lépésről-lépésre szerezte meg a herendi gyárat, és ugyanilyen módszerekkel számolta fel ott Stingl vezető szerepét. Nincs kizárva, hogy mint csendestárs működött ebben az időben, s mint ilyen került a gyári jegybe neve, vagy a transparens különleges eljárást igénylő készítésével érdemelte ki e megtisztelő helyet. Bármelyik lehetőséget is fogadjuk el, Stingl érdemeit növeljük vele. Ez az eddig ismert legkésőbbi jel Stingl herendi működésével kapcsolatban. A tranparens „Lichtschirme" divatját 239