A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Mihalik Sándor: Stingl Vince herendi kerámiaműhelye
rokona volt, de családjához tartozott az a csehországi származású — „ex Bohemia oriundus" — Stingl András közrendbéli (plebejus), aki 1831 november 6-án hunyt el Pápán,25 mert Petrik Lajos,2« amikor az egykori városlődi és herendi gyárak történetének adalékait gyűjtögette, a helyszínen úgy értesült, hogy Stingl csehországi német volt.27 1828tól kimutathatóan egy Hevner Józsefné Stingl Katalin is élt Pápán. 2. Vagy Városlődre telepszik át, ahol — későbbi, 1846-tól származó adat szerint — egy Stingl Ferenc is élt. Minthogy felesége, Stingl Vincéné (született Paur Anna) 1841 április 30-án Pápán hunyt el,28 úgy látszik, Stingl Herendről Pápára telepedett át. Feleségének fiatal, 33 éves korában történt halálával Stingl öt gyermekkel maradt özvegyen. Amikor 1846 január 20-án a Pápán élt Stingl Katalin leánya (Hefner, Hevner Antónia) Varoslődön férjhez megy, Sommerbauer Jánoshoz, a házasságkötésnél ott egy Stingl Ferenc szerepel. 1847 januárjában, hosszú hallgatás és eltűnés után, újra felbukj kan végre maga Stingl Vince is, mint gróf Zichy Domokos veszprémi püspök városlődi kőedénygyárának a gondnoka. Az iratok „Városlődi porczellán gyár művezetőnek", hol pedig „gyárosnak", vagy „gyárnok"-nak nevezik. 1847 nyarától nemcsak Varoslődön, de a magyar kerámiai gyártás más helyein is nyoma vész. Mihalik Sándor