A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók

mívességre és ónas-, vagy fejérmívességre.39 A pléhmívesek, az igazi lakatgyártók a lakatokat és pleheket (zárakat) készítik, a tisztítottmívesek a iszekercéket és csákányokat, s így az ő tevékenységük maradt legközelebb a kovácsokéhoz, az ónasvagy fejérmívesek pedig a zabiákat, kengyeleket, buzogányokat és sarkantyúkat gyártják, sőt a sarkán tyúkészítés itt-ott még ezen belül is különválik. Gyártmányaik természeténél fogva gyakran vannak egy céhben a csiszárokkal, akik a kardokat és egyéb fegyverekeit készítették és hajdan a pajzs-, kopja- és íjgyártókkal, valamint a szíjgyártókkal és a nyergesekkel folytatták közösen mesterségüket és így a hadi felszerelési ipar sok helyen egységes céhszervezet keretében működött. Később az órások és puskaművesek szakmája is felbukkan, rendesen a lakatosokkal közös céhszervezetben. A fémipar köréből a rézművesek (üstkovácsok), az ónedénygyártók és az aranyművesek (ötvösök) szakmája emelkedik ki. A veszprémi kovácscéhnek két magyarnyelvű pecsétje maradt fenn, az egyik 1756-ból, a másik, a kisebbik pedig 1789-ből. A nagyobbikon díszes köralakú cartouche-pajzsban, a kisebbikben szabadon, jobbról nyitottszájú patkoló fogó alatt szöghúzós patkoló kalapács patametszővel keresztbe téve, balra pedig struccmadár alakja, csőrében lópatkóval (209. ós 210. kép). A patkófogó, patkolókalapács és patametsző formái lényegében azonosak a patkoló kovács kisiparosok által mai napig használt hagyományos patkoló szerszámok formáival. A strucc alakja, csőrében patkóval, a kovácsipar szimbolikus címerképe. Főleg magyarországi 199. kép. A zirci cipészcéh pecsétnyomója 1776-ból Abb. 199. Petschaft der Schuhmacherzunft von Zirc aus dem J. 1776. céhpecséteken fordul elő, többek között a szegediek 1821. évi40 és a Sopron megyei harkaiak 1839. évi4i pecsétjén is, Grenser munkájában a német nyelvterület kovácscéh jelvényei között egyáltalán nem említi, pedig a patkót tartó strucc képe már 1298 ban megjelenik a stájerországi Leoben város pe200. kép. A veszprémi timárcéh pecsétnyomója 1845-ból Abb. 200. Petschaft der Ledererzunft von Veszprém aus dem J. 1845. csétjén.42 amely város tudvalevően a stájerországi ősi vasipar gócpontja volt, sőt az ugyancsak stájerországi Grác 1609-ből származó kovácscéh pecsétjén is.

43 A strucc szimbólum magyarázata az, hogy a középkori hiedelem szerint a strucc a vasat is 201. kép. A veszprémi timárcéh pecsétnyomój a a XIX. század közepéről Abb. 201. Petschaft der Ledererzunft von Veszprém aus der Mitte des XIX. Js. 195