A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók
térség ugyanis a XVII. század folyamán — főleg a nagyobb városokban — szétvált cserző- és sarusvargák mesterségére, sőt a sarus vargákból magyarlakta helyeken magyar vargák, azaz csizmadiák (cothurnarli) lettek, németlakta helyeken pedig német vargák, azaz cipészek (Schuhmacher). A pecséten szereplő bicskia alakja is megváltozott az előző századi formákhoz képest. Ugyanez a leegyszerűsödött alakú bicskia látható a peremartoni, csajági és balatonfőkajári csizmadiák 1770-ből származó primitív vésetű céhpecsétjén is, magyaros csizma és a pecsét közepét kitöltő hatalmas musta társaságában (192. kép). Bár a pecsét körirata nem jelöli meg kifejezetten, hogy a pecsét a csizmadiáké, a musta, a bőr simítására szolgáló réz- vagy vashunkó, 27 a legjellegzetesebb csizmadia szerszám világosan utal a csizmadiákra. Ugyancsak sarkatlan, magyaros csizmát ábrázol musta és bicskia között a várpalotai csizmadiák 1677. évi első pecsétje is szívalakú barokkos pajzsban, Ennek azonban csak papírfedelű lenyomata maradt ránk a palotai „Nemes czéhbeli Ifjúság'' 1771-ben kelt áríikulusaira ráütve. A céh második, 1782-ből származó pecsétnyomóján bicskia, musta és alacsony csizmadia kerek szék (suszterszék) látható egymás alatt, az 1874. évi harmadik pecsétnyomójukon pedig sarkos csizma két 190. kép. A veszprémi vargacéh pecsétnyomója 1706-ból Abb. 190. Petschaft der Schusterzunft von Veszprém aus dem J. 1706. 189. kép. A nagyvázsonyi vargacéh pecsétnyomója Abb. 189. Petschaft der Schusterzunft von Nagyvázsony babérág között (103. és 194. kép). Mind a három pecsét a várpalotai helytörténeti múzeumban van. De a vargamesterség kisebb helyeken, mezővárosokban és falvakban móg sokáig továbbra is egységes maradt és a bőrcserzés mellett a vargák készítették az összes lábbelit is, bocskort, csizmát, cipőt egyaránt. Erre példa a dcvecseri vargák 1757. évi pecsétje, amelyen a fanyelű görbe íimárkés és bicskia mellett magarszárú gombos cipő és sarkos hosszúszárú, térden felülérő csizma is szerepe] (195. kép). Az egységes VE r gamester К égből kivált másik iparág a német vargák, vagyis cipészek mestersége. A német cipészek a csizmadiákkal ellentétben a németes divatnak megfelelő lábbeliket, a cipőket készítették. A veszprémi német cipészeknek két pecsétje maradt fenn 1753-tól. Német jellegük mellett erős magyar vonatkozásaikkal érdemelnek különös fgyelmet. Mindkettőben barokk koronás, sarkantyús csizmás (!!) magyaros öLöze.ű, palástos királyi alak áll, jobbján virággal, vagy jogarral. (Minden valószínűség szerint Szent István király.) Köriratuk kifejezetten hangsúlyozza, hogy német cipészek céhéről van szó, de a kisebbik pecsét köriratát egészen szokatlan és meglepő módon fé191