A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók

180. kép. A veszprémi pékcéh pecsétnyomója (1779?) Abb. 180. Fetschaft der Bäckerzunf von Veszprém (1779?) szolgáltató ipar) és azokon belül mesterségenként tárgyaljuk, igyekezve a pecsétek sokrétű és szerteágazó hazai és nemzetközi művelődéstörténeti vonatkozásait több oldalról megvilágítani. 1. Élelmezési ipar. A céhekbe szervezkedés legtöbbször azokban az iparágakban történt meg, amelyek leghamarabb léptek ki a háziipar köréből és kezdtek közgazdasági értelemben vett árut piacra termelni. Ëz a fejlődés először azokon a területeken mutatkozott, ahol a szükségletek a leggyorsabban növeekdtek, és ahol éppen ezért a konkurrencia is korán lépett fel. Ezek az iparágak elsősorban az élelmezési ipar területére esnek, mivel a városok mezőgazdasági jellegének visszaszorulása itt teremti meg leggyorsabban a szükségletek megnövekedését.

11 Az élelmezési ipar két alapiparága a sütőés a húsipar, a pékek és a, mészárosok mestersége. Nyugat-Európa első céhszervezeteit a pékek és a mészárosok állítják fel, ай első magyarországi céhszerű alakulatokat is a mészárosoknál találjuk (Esztergom, Óbuda). 12 A Veszprémben 1489-ben fennálló 8 mészárszék is már feltehetően céhszervezet keretében működött. Az első legrégibb céhpecsétek is ebből a két szakmából maradtak fenn, így a legelső ismert magyarországi céhpecsét is, a kassai mészárosoké a XV. század közepéről, egyike igen kevés számú gótikus stílusú céhpecséteinknek.

13 A veszprémi pékeknek két német köriratú pecsétjét ismerjük 1779-ből. Mindkettőn ötágú korona alatt ízléses barokk keretben a pékek ősi jelvénye, 181. kép. A zirci pékés molnárcéh pecsétnyomója (XVIII. sz. vége?) Abb. 181. Petchaft der Bäckerund Müllerzunft von Zirc (Ende des XVIII. Jhs?) a perec (Bretzel vagy Krinzel) foglal helyet, körülötte hosszúkás kenyér 2 gömbalakú kidudorodással (Timpenbrot!), piskótaalakú sütemény, császárzsemle és kifli (179. és 180. kép). A perec, mini a legősibb nemzetközi pékjelvény már a XV. században megjelenik nálunk is egy budai pékmester töredékes sírkövén háromszögletű, gótikus pajzsba foglalva.i4 A különböző formájú kenyerek és sütemények is megtalálhatók az európai pékcéhpecséteken, a veszprémiek császárzsemlyéje viszont nem elterjedt alak a sütemények között, a kifli pedig kifejezetten magyarországi forma. Az 1912-ben publikált 360 európai pékcéhpecsét közüUS csak a ma gyarországiakon, a pozsonyin és a pestin látható, bár a hagyomány szerint bécsi eredetű, 1683-ból Wendler Péter bécsi pékmestertől származik és eredetileg a török félhold kigúnyolására készült.56 A magyarországi pékcéhpecséteken kétségtelenül gyakran szerepel. Ott látható a másik Veszprém megyei pékcéhpecséten, a zirciekén is. Ez a XVIII. század végéről való német köriratú pecsét a zirci pékek és molnárok közös pecsétje. Közepén primitív ábrázolásban a Madonna képe látható a holdsarló és a földgömb felett, feje fölött csillagkoszorúval, jobbján virággal, jobbra tőle a kifli és a kenyér, balra pedig a molnárok jelvénye, a malomkerék és a malomvas (181. kép). A bécsi pékek 1626. évi pecsétjén is a Madonna szerepel,

1

? a legtöbb magyarországi pékcéhpecséten is a Madonna egész vagy fél alakja látható a süteményeket ábrázoló pajzs fölött. A zirci pecsét átvezet bennünket a pékek legkö zelebbi testvériparához, a molnármesterséghez. A molnárok egyrészt a pékekkel, másrészt az ácsok187