A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1962. évi munkájáról

Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1962. évi munkájáról i. A múzeumok tanácsi kezelésbe adását 1961 őszén elrendelő határozat végrehajtása Veszprém megyében nemcsak az addig közvetlenül minisztériumi irányítás alatt álló múzeumokat érintette. Az igazgatósági szervezet létrehozása végre megoldotta a megyében működési engedéllyel, vagy anélkül szerveződött falumúzeumok, helytörténeti gyűjtemények és kiállítóhelyek fenntartásával, irányításával kapcsolatos számos problémát is. A három, közvetlen, minisztériumi felügyelet alá tartozó múzeumon kívül ugyanis volt a megyében három olyan, korábban a Petőfi Irodalmi Múzeum által irányított irodalmi emlékmúzeum, melyet már 1957 nyarán tanácsi kezelésbe adtak át, továbbá voltak községi, járási vagy városi tanács, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal, sőt kultúrotthon támogatásával létrejött, illetve fenntartott muzeális jellegű gyűjtemények, falumúzeumok, kiállítóhelyek. Mindezek az intézmények egymástól teljesen függetlenül, több-kevesebb anyagi fedezettel, minimális személyi ellátottsággal működtek. A jószándékú kezdeményezések legtöbbször csak ai „múzeum" létrehozásáig, helyiség szerzéséig, s abban általában korszerűtlen kiállítások megrendezéséig jutottak, további fejlesztésre, rendszeres múzeumi tevékenység végzésére az előfeltételek már nem voltak biztosítva. A megyében meglehetősen nagyszámban létrejött helyi jelentőségű muzeális létesítmények, sőt az 1957-ben átadott irodalmi emlékmúzeumok gondozásával és fenntartásával kapcsolatos problémákkal tisztában volt a Megyei Tanács Művelődési Osztálya is. Ezért 1960 végén már kísérletet tettek e kisebb intézményeket egybefogó megyei múzeumi szervezet kialakítására, 1961-re, ahol mód nyílott rá, legalább az üzemeltetést s az elhanyagolt épületek felújítását biztosító költségvetéseket állítottak be. Egységes irányítás, a költségvetési hitelek összevonása és központi gazdálkodás megszervezése híján azonban ez a törekvés 1961 folyamán a tervezgetéseken túl nem jutott. Amikor tehát a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya 1961 decemberében a keszthelyi, tihanyi és veszprémi múzeumokat egyelőre csak formálisan, költségvetési összegek nélkül a Megyei Tanács kezelésébe adta, át s a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1962 január 1-i hatállyal a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatóját megyei múzeumigazgatóvá nevezte ki, legfontosabb feladatnak a helyzet felmérése látszott, hogy a további tennivalókat megszabhassuk. A helyzetfelmérés néhány hét alatt elkészült, azt az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának agit.-prop. osztálya mellett működő Kulturális Bizottság megtárgyalta és véleményezte. Lényegében az ott és a megyei tanács művelődési osztályán folytatott tárgyalások eredményei szabták meg a Múzeumi Igazgatóság 1962. évi tevékenységét. Ez az igen heterogén egységek gazdasági és szervezeti összevonása volt, amelyet több ütemben hajtottunk végre. A megyei múzeumi szervezet kialakításában elért eredmények értékeléséhez feltétlen szükséges a már említett helyzetfelmérés fontosabb megállapításait közölnünk, mint kiinduló állapotot. Eszerint az Igazgatóság szervezetébe az alábbi 12 múzeum, kiállítóhely, illetőleg gyűjtemény került: 1. Bakonyi Múzeum, Veszprém. Fenntartója 19031949 között Veszprém vármegye, 1949-től a decentralizálásig a minisztérium volt. Létszáma 1962 január l-én| három fő tudományos szakember, egy fő restaurátor és egy fő hivatalsegéd — főfoglalkozású munkaerő; egy fő adminisztrátor és négy fő teremőr — 4 órás, részfoglalkozású dolgozó. Költségvetése 1962-re 372 000 forint volt. Gyűjteményanyaga 1961 végén 68 393 egyedileg számbavehető, 34 300 csak becsült tárgyat tartalmazott. Fennálló néprajzi kiállításrésze 1950-ben, régészeti kiállítása 1958-ban nyílt meg, látogatóinak száma 1960-ban 20 000 fő körüli volt, 2. Balatoni Múzeum, Keszthely. Fenntartója 1898tól a Balatoni Múzeum Egyesület volt, majd a Dunántúl egyetlen állami támogatású múzeumaként működött a tanácsi kezelésbeadásig. Létszáma 1962 január 1-én két fő tudományos szakember, egy fő restaurátor és két fő kisegítő — főfoglalkozású munkaerő, egy fő adminisztrátor, négy fő egészéves, négy fő hat hónapon át foglalkoztatott 4 órás részfoglalkozású teremőr. Költségvetése 1962-re 228 000 forint volt. 17