A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Vajkai Aurél: Adatok a Balaton melléki szőlőhegyek népi építkezéséhez

idején valami távolabbi községben (vagy akár városban) lakott tulajdonosa, mert hisz osak így volt értelme a szobának, a konyhaszerű főzőhelyiségnek. A nagyobb terjedelmet magyarázni lehet azzal, hctgy valóban dézsmapince lehetett. Akaii felett a Fénye szőlőhegyben több, azonos felépítésű kétszintes (emeletes jellegű) présház látható, mindezek építészetileg teljesen hasonló minta után készültek, a felső szinten szoba+présház, az alsó szinten bolthajtásos pince beosztással. Egyformán nádfedeles épületek, homlokzatuk azonban igen díszes, gazdag ékítményekben és a strukkódíszben különbségek vannak, az oromfalra írt évszámok különböző évekre utalnak. Az e csoportba tartozó présházak legrégebbje 1791-ből származik, a homlokzat ablakszernei felett mintegy szemöldökként elnépiesedett szalagfűzért veszünk észre e stílusjelleg a XVIII. század végére, a hanyatló barokk, a copf korára utal (270. kép). A présház külső ajtajára van az évszám, karcolva: ANNO 1791. — Kéménye szintén korabeli nek mutatkozik. Különben az épületet a gyűjtés idején (1956) még használták. Pontosan ugyanezt a présházformát láthatjuk itt a hegyben, egészen közel, de egyszerűbb kivitelű homlokzattal (1823-as évszámmal, 111. kép), majd egy másik présházat,

7 elnépiesedett copf szalagfü170. kép. 1791-es présház homlokzata Akaii—Fénye szőlőhegyről Abb. 170. Front eines Kelterhauses vom Jahr 1791 in Akaii—Fénye 178 171. kép. 1823-as évszámú présház Akali-Leshegyről Abb. 171. Kelterhaus vom Jahr 1823 in Akali-Leshegy zérrel az ablakok felett (1836), végül egy harmadikon romantikus ízű diszítmények mutatkoznak (1850-ből, 172. kép). — Mindez azt bizonyítja, hogy építészetileg, belső szerkezetben ugyanazt a présházformát építették, ismételték hatvan éven át, ugyanakkor azonban a külső díszítés, a stukkó az időközben váltakozó történeti stílusoknak megfelelően szintén változott, elnépiesedett formában, olykor meglehetősen megkésve. Itt kell rámutatnom a kétszintű, szép stukkódíszes oromfalú, homlokzatú présházak sajátos kettősségére : ugyanis amíg a présház elölről, a homlokzat felől megtekintve emeletes, városi jellegű, díszes oromfalú, polgári eredetű épületként hat, ugyanakkor oldalról, de; különösen hátulról megközelítve egészen egyszerű, szegényes, földszintes kis paraszthajléknak látszik. Hegyoldalban épülvén természetes, hogy oldalról földszintes, elölről viszont emeletes épületként hat, másrészt azonban azt már a sajátságos egykori ízlés sugallhatta, hogy