A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Vajkai Aurél: Adatok a Balaton melléki szőlőhegyek népi építkezéséhez

163. kép. A tűzhely keresztmetszete Abb. 163. Querschnitt des Feurherdes Abb. 162. 268 сэд magas présház, ami után még egy présház­fonna helyiség következik, végül a bolthajtásos pince. A második présházhelyiség falán kővel be­rakott ablaknyílást láthatunk, az ajtó két oldala mellett pedig két szellőzőnyílást. Az első présházban megtaláljuk a tiprókád ré­szére épített 35 cm magas kőpadkát, a másik sarok­ban a tűzhelyei E tűzhelytípus itt a környéken meglehetősen gyakoH: alacsony, 40 cm magas, négy­szögletes, kőből rakott tűzpadka, ahonnan fűtötték a szobabeli kályhát is. Felette a sarokban, falba­építve háromszögletű kő szikrafogónak, még fel­jebb téglából rakott szabadkémény, az utóbbi alul négyszögletes (157x157 cm alapú, 114 cm magas), szintén téglafalú, vakolt, egyik sarkán 168 cm гшг gas fadúcra támaszkodó nagy szikrafogóban végző­dik. Természetesen a szikrafogó, illetve a szabad­kémény a mennyezet többi gerendáinál vastagabb gerendára épült. E tüzelőrendszernél voltaképpen két szikrafogó van, egyik a tűzpadka felett 90 cm* magasan a falba épített háromszögletű kő, a másik, a nagy négyszög­letes, szabadkóményt tartó szikrafogó. Kezdetlege­sebb présházakban csak a falba erősített követ ta­láljuk meg, itt emellett a fejlettebb forma is meg­van. A hegyben meglehetősen általános, hogy a prés­házhoz oldalt — valószínűleg utóbb — kis istállót építenek. Ezt találjuk meg présházunknál is: vakolt kőfalú, nádtetős helyiség, amiben jászolnak 38 cm magas, 47 cm széles kőpadkát raktak. A nádazott tetőszerkezet szelemenes, az utóbbit három (elől a szoba—présház közti válaszfalnál és hátul) — kőből rakott tűzfal és egy (a két présház közti válaszfal előtt 90 cm-re) hegyesszögű olló tartja. A bolthajtásos pincét földdel hányták be. Mindent egybevetve valószínű, hogy eredetileg csak a bolt-pincét és az előtte levő présházat építetr­ték a XVIII. század végefelé, majd később, talán jobb gazdasági viszonyok közt a XIX. század elején még egy présházat és tornácds szobát építettek hoz­zá. Akkortájt ez a bővítés divatos lehetett, mert hasonló présházat találunk a szomszédos Balaton­udvari szőlőhegyében is, a Leshegyen. A leshegyi pincénél (Höbei tulajdona. 1956. évi gyűjt. 165—167. kép) a szoba mellett szintén árká­dos, pilléres nyitott tornác látható. A 60 cm vastag téglafalú, 255 cm, tehát aránylag magas szoba szép bolthajtásos, ajtaja a tornácról nyílik, lényegében tehát megegyezik a Balaton-felvidéki régebbi füs­tös házakkal. A kőfalú présház szintén bolthajtásos, megtalálható benne a tiprókád; padkája, nemkülön­ben a bolthajtásba beépített, a fentebb tárgyalt (Tóth) présházhoz hasqmo négyszögletes, kandalló­szerű szikrafogó szabadkéménnyel. A présház fa­lán a pinceajtó felett szénnel írt kezdetleges fel­irat: — „Itt volt botska Tipro 1839 dikbe" —, majd odébb felírt rovásban az egyes szüretek akószámai. 164. kép. Az előző présház tetőszerkezeti rajza Abb. 164. Dachkonstruktion des Kelterhauses Abb. 159. 175

Next

/
Thumbnails
Contents