A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Vajkai Aurél: Adatok a Balaton melléki szőlőhegyek népi építkezéséhez

Adatok a Balaton melléki szőlőhegyek népi építkezéséhez A Balatonfelvidék népi kőépítkezésének legváltozatosabb, legszebb páldányait talán kint a szőlőhegyekben találjuk meg. Ha a megadott tájnak többé-kevésbé meg is van a jellegzetes présház építésformája, mégis még a közvetlen szomszédságban is alakban, időben meglehetősen eltérő épületek állhatnak. Egy korábbi tanulmányomban

1 pontosan datálható XVIII. századbeli présházakat mutattam be, most részben az időközben (1956—1963) talált és felvett, szintén évszámmal megjelölt hegybeli épületeket" tárgyalom, részben olyanokat, «amelyek építésideje a stílusanalógiák alapján a XVIII. századra tehető. A Balaton északi partján, a Balatonfelvidéken feltűnő a présházak bámulatos formagazdagsága, változatossága. Valószínű, hogy ebben a formaváltozatosságban a Balaton mellékének, mint régi kultúrtájnak, valami szerepe van. Emellett szól, hogy a tótól alig tíz-tizenöt kilométerre eltávolodva máris egyszerűbb foírmákat, az adott tájban meglehetősen hasonló, egyező típusú présházakat láthatunk. A lesenceistvándi, lesencetomaji, várvölgyi szőlőhegyekben úgyszólván csak egyfajta présház 154. kép. Szántó Gyula présháza, 1773, Vörösberény-Üjhegy Abb. 154. Kelterhaus von Gyula Szántó aus 1773 in Vörösberény-Üjhegy épült: egyszerű zsupfedeles, egy vagy kétosztatu, parasztház (lakóház) formájú présház. A Káli medence szélén is leegyszerűsödik a présház, a pince. Ugyanakkor Balatonudvari—Akaii felett a szőlőhegyekben a legkülönbözőbb és olykor igen díszes épületeket emeltek. Mindez esetleg arra vezethető vissza, hogy a Balaton melléki szőlőbirtokdk; tulajdonosai közt gyakrabban akadhattunk városi polgárokra, kis- vagy középnemesekre. 155. kép. AZ előző képen bemutatott présház alaprajza Abb. 155. Grundriss des Kelterhauses Abb. 154. Mindeddig nem tisztázott a Balaton-felvidéki népi építkezés területén a beköltözött németek szerepe. Kétségtelen, hogy a németek a betelepedésük után elég ko)rán szereztek maguknak szőlőbirtokot a Balaton felé tekintő napos hegyoldalakban, s emellett a községük határában, a magasan fekvő és aránylag zord éghajlatú, a szőlőmívelésre kedvezőtlen földeken is létesíthettek szőlőket.

2 De az utóbbi, a községek határában létesített szőlők legnagyobb részét nein vált be és ma már csak a dűlőnevek őrzik az egykori szőlőtelepítések emlékét. Több Balaton-menti présház német felirata német építtetőié 171