A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Jenei Ferenc: Pázmány Miklós veszprémi főkapitány

leségének az első házasságából egy fia maradi: Imre, neki meg egy lánya született, Zsuzsanna. Felesége 1650-ben meghalt. Másodszor Heysenstein Polixénát vette feleségül. Vele 40 000 forint jegyajándékot kapott. Az eddig kiadott forrásokban teljességgel ismeretlen pápai, majd veszprémi főkapitánysága. Fraknói Vilmos szerint leginkább morvaországi birtokain élt. A Batthyány és az Eszterházy család levéltáraiban talált levelei egészen mást mondanak. Ha tarfózkodöitít is morvaországi birtokain, bizonyos az, hogy éppen úgy otthon volt mostohafia magyarországi uradalmaiban is. Gyakran volt a Győr megyei Rárón és magában Győrött is, ahol egykori nevelője, Püsky János volt a püspök. A pápai, devecseri és ugodi uradalmakat 1632 október 4-én 73 769 forintért Eszterházy Miklós nádor bérbe adta vejének, Csáky Lászlónak. Eszterházy László az uradalmakat 1647-ben ki akarta váltani. De új bérlőként Csáky helyébe Pázmány 162 153. kép. Pázmány Miklós veszprémi főkapitány arcképe 1650-ből (Wiedemann Elias: Icônes Illustrium Heroum Hungáriáé, Bécs, lti52. c. művéből). Abb. 153. Portrait des Veszprémer Oberkapitäns Miklós Pázmány aus dem J. 1650 (Elias Wiedemann: Icônes Illustrium Heroum Hungáriáé, Wien, 1652). Miklós jelentkezett. Batthyány Ádámot kérte meg, hogy a bérlet megszerzésében legyen segítségére. 1647 július 17-én írja: „Pápának én nem az Jószágán sem a jövedelmén kaptam ekkoráigis, ha nem csupán csak azon hogy ottan mint Vég helyen, egy kis hírt és nevet kaphassak, és Hazámnak és Barát Uraimnak szolgálhassak, mely szándékomat hogy véghez vihessem magam káraimmal sem gondoltam, melyeket ked ez után vagy én tülem vagy másoktól, tudom, mégis érthet."10 Vágyát elérte, mert 1648 július 12-én Mansfeld Fülöp győri főkapitány, aki alá tartozott a pápai vár is, személyesen installálta a pápai főkapitány tisztébe.

il Néhány nap múlva jelentette ezt Batthyány Ádámnak és írta, hogy „tisztemben én vékony értékem szerént akarva szolgálni, tudom hogy azt jobb alkalmatossággal véghez nem vihetem, mint ha több Generális és Capitány Urakkal correspondentiát tartok, kik között kiváltképpen Kegd szolgalatjára ajánlom magamat, kiváltképpen való szeretettel, hogy az szomszédságban Kegd nékem parancsolni méltóztassék." Az Eszterházy uradalmiak megszerzése és a pápai főkapitányság azonban csak alapja volt becsvágya kielégítésének. A következő lépés a veszprémi főkapitányság megszerzése volt. Itt azonban váratlan akadályba ütközött. A „győri-királyképe", Zichy István főkapitány-helyettes és Batthyány Ádám is ellenezte kinevezését. Ám Pázmány Miklós udvari összeköttetéseivel mégis keresztülvitte, s amikor a kinevezést megkapta, Batthyány Ádámot kérte, hogy írjon „egy levelecskét az győri király képének mint sógorának... ő Nga reám ok nékül vett haragját el vegye mert így az Veszprimi állapot talán nagyobb káromra volna, ha tudniillik Generálisom neheztelésébe leszek."i2 Pázmány Miklós udvari kapcsolataival emelkedett a pápai, majd a veszprémi főkapitány soie felelősséggel járó tisztségébe (153. kép). Nem járta ki a „vitézi iskolát", nem harcolt „vitézi próbákon", nem vett részt „csatákban", „lesvetésekben", nem küzdött végig egyetlen hadjáratot sem. Nevét nem jegyezték fel a hadi krónikákban. Hiába kerestük Batthyány Ádám és Zrínyi Miklós levelezésében is. Pedig Pápán és Veszprémben töltötte az