A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Kozák Károly: XV. századi oroszlános kályahcsempék a Dunántúlon

XV. századi oroszlános kályhacsempék a Dunántúlon A sümegi vár 1957 óta folyó ásatása során több mázatlan kályhacsempe-töredékkel együtt előkerült néhány olyan mázatlan, oroszlános csempe töredéke, amelyhez hasonlókat a veszprémi Szt. Györgykápolna feltárásánál

1 és más lelőhelyeken is találtak. Ezeknek a különböző helyeken előkerült oroszlános töredékeknek a vizsgálata olyan jelentős egyezéseket mutatott ki, amelynek alapján az ezek közti közvetlen kapcsolatot bizonyítottnak vehettük. E darabok segítségével sikerült a sümegi töredékeket rajzban egy teljes csempévé kiegészíteni. (144. kép.)

2 A kályhacsempe lapján egy koronás, kétfarku, heraldikus oroszlán látható. Kétségtelen, hogy a •cseh címer kétfarku, koronás oroszlánjának egy „népies" változata ez.

3 A „népies" ábrázolás arra utal, hogy egy vidéki mester készíthette. Az ábrázolás — főleg a lábak és a fej tekintetében — kissé elnagyolt, sematikus. Ezzel szemben az oroszlán szőrét, a test idomait követő vonalakkal jól érzékeltette a mestert. A kályhacsempe anyaga barnássárgára égetett, homokkal soványított agyag. A kályharész tál alakú kályhaszem formájú, valószínűleg már lábbal hajtott korongon készült. A kályharészből aránylag kevés maradt meg, de elégséges ahhoz, hogy a hasonló anyagú és méretű zalaegerszegi oroszlános kályhacsempe alapján annak elméleti kiegészítését is elvégezzük. A csemperész rekonstrukciójánál felhasználtuk a Szombathelyen előkerült és Zalaegerszegen őrzött hasonló oroszlános kályhacsempéket, illetve azok fényképét.

4 A Dunántúl említett helyein előkerült, azonos típushoz tartozó oroszlános töredékeket két csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartozik a Veszprémben előkerült három töredék (146. kvp gyobb töredék (166. kép 4.), egy ugyanott talált lelet.

6 E darabokon nagyobb az oroszlán, mint a másik csoport csempéin s a csempe lapját vékony keret szegélyezi. A második csoportba tartozik a sümegi várban előkerült darabokból kiegészített kályhacsempe (144. kép), a sümegi várban előkerült másik, nagyobb töredék (146. kép 4.), egy ugyanott talált grafitozott felületű darab, amelyen a kettős farok látható

7 és a zalaegerszegi Göcseji Múzeum nagyobb töredéke (147. kép). Ez a csoport abban különbözik a másiktól, hogy kisebb az oroszlán^ és a csempe lapját széles keret szegélyezi. Az egy-egy csoporthoz tartozó darabok azonos helyein felvett méretek teljesen egyezőek, ami bizonyítja, hogy egy formával készítették azokat. A két csoporthoz tartozó töredékek azonos helyein felvett méretek aránya viszont azt tanúsítja, hogy az első csoporthoz tartozó valamelyik darabról vették le a második csoport mintáját. Ez kiégetés közben erősen zsugorodott, majd az e formában készített kályhacsempe kiégetés

1 közben még egy zsugorodást szenvedett, így lett a második csoport oroszlánja 13—15 százalékkal kisebb az eredetinél. A kettős zsugorodás miatt bekövetkezett kisebbedést a széles ke144. kép. Mázatlan kályhacsempe töredékei a sümegi várból. Abb. 144. Bruchstücke einer unglasierten Kachel aus der Burg Sümeg. 143 \