A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai (A Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése I.)

128. kép. A 29. sz. profilos töredék. Abb. 128. Bruchstück mit Profilierung (Nr. 29.). letrészekből néhány darab (13—28. sz.)54 mindmáig ránkmaradt. Elemzésükkel e helyen nem foglalkozom, mert eredeti építészeti szerepüket csupán a második székesegyházról fennmaradt jelentős menynyiségű dokumentum gondos kiértékelése alapján lehetne helyesen megítélni."' Jelenlegi gondolatmenetünk szempontjából mégis érintenünk kell egy, a második templom építésével kapcsolatos kérdést: a keltezés problémáját. Ádám, Rhé és Dercsényi ugyanis egy ponton egyetértettek: a vörös homokkőből épült templomot mindhárman XI. századinak tartották. Láttuk azonban, hogy az első székesegyház építése ugyanerre a korszakra tehető. Nyilvánvaló, hogy ez a két megállapítás ellentmond egymásnak: a vörös homokkő épület keletkezését tehát későbbi időpontra kell helyeznünk. Az épület ránkmaradt részletei inkább korai, mint késői datálást tesznek valószínűvé. A főhajóban felfutó féloszlopok profilos átmenettel történő elvékonyítása^e ugyanakkor a hosszház tagolásának eléggé fejlett megoldása, amely nem képzelhető el a XI. század utolsó negyede előtt. Ezeknek a sajátosságoknak az alapján a vörös homokkőből épült székesegyházat a XII. századra, legkorábban a XI. század végére kell datálnunk, anélkül, hogy itt e kérdés részletesebb tárgyalásába belemennénk. A XI—

XII. századi templomon már a későromán periódusban történtek átalakítások: Ádám Iván említi, hogy az északi mellékhajó vakolatleverésekor románkori ajtókeretre bukkantak; az általa leírt profil jellegzetesen XIII. századi."

7 Az 1928/1907-es tétel későromán faragványai közül háromról bizonyosan tudjuk, hogy nem a székesegyház épületéhez tartoztak, a negyedik pedig (30. sz.) egyszerű profilos töredék (128. kép), amelynek eredeti funkciója nem állapítható meg. A későromán faragványok csekély száma, illetve hiánya egyébként arra utal, hogy a székesegyház épülete e periódusban még nem igényelt nagyobb átalakításokat, tehát nem lehetett túlságosan régi. Ezzel áttekintettük a székesegyház építéstörténetének azt a korszakát, amelyen belül maga az események sorrendje és az időbeli meghatározás is 129. kép. Az 52. sz. félnyolcszögű gyámkő rajza. Abb. 129. Zeichnung der halbachteckigen Konsole Nr. 52. 126