A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

113. kép. — Abb. 113. Vilonya. 61. ZALASZÁNTÓ (keszthelyi járás), rk. templom. M. Jellege: A község közepén, kis dombon álló gótikus templom, román részletekkel. Története: A falu első említése 1236. Ekkor vette meg rokonától Kaplony nembeli Zlaudus fehérvári, később pozsonyi prépost, majd veszprémi püspök. A tatárjárás idején a szomszédos Tátika elpusztította, ezért büntetésül Tátikától elvették birtokait ési azokat Zlaudusnak adományozta a király, aki viszont a veszprémi püspökségre hagyta. A birtokot 1341-ben Kál-völgyiekért cserélte el a püspökkel Károly Róbert király és Szántó ekkor királyi falu lett. Később a Tátika-keszthelyi uradalomhoz tartozott, és mint ilyen került 1438-ban a Gersei Pethők kezére. A XV. században járási székhely, kiváltságos mezőváros volt. 1236-ban, majd 1247-ben említik Szt. Kozma és Dámján tiszteletére épített templomát, amelyről a XIV—XV. századból is többször hallunk. 1958—60-ban a plébánia és az OMF helyreállíttatta. A feltárást Détshy Mihály, a helyreállítást Détshy Mihály és Koppány Tibor irányították. 1959—60-ban környékét régészetileg Kozák Károly tárta fel. Leírása: Az egyhajós, sokszögzáródású, keletéit gótikus templom hajójának déli fala faragott román kváderekből áll, benne három, magasan elhelyezett kis résablakkal. A hajó középvonalában épített barokk támpillér mögött volt a román templom déli bejárata. A hajó nyugati végfalát pontosan nem sikerült megállapítani, mivel a templom belsejében nem volt ásatás. Gótikus diadalíve falába átfordul a románkori falazat és ehhez csatlakozik a később, a XVIII. században kriptának használt román szentély ma burkolat alatt levő része. — Eszerint tehát egyhajós, egyenes szentélyzáródású volt a román templom, déli oldalán bejárattal, három ablakkal. Hajóját még a XIV. században toldották meg nyugat felé, szentélyét pedig a XV. század végén építették át. (114. kép.) 114. kép. — Abb. 114. Zalaszántó. 110