A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Fettich Nándor: Emlékezés Rhé Gyulára (1871–1936)

1-én a MÁV-hoz szegődött el, eleinte díjnoknak, majd különböző tanfolyamok elvégzése után gyorsan emelkedett. A forgalmista szakvizsgát a következő évben tette le. A vasúti tisztképző tanfolyamot mint magántanuló végezte el. Korán nősült. Első felesége 10 évi házasélet után meghalt, négy kiskorú gyermeket, két fiút és két leányt hagyván hátra. Lóránd fia (a legidősebb gyermek) a piavei ütközetben elesett (1918 jún. 18.). A négy apró gyermek gondozására gondolva, másodszor is megnősült, e házasságából további négy gyermeke született (két leány és két fiú). Az egyik fiú csakhamar meghalt. Hivatali életében jól megállta a helyét. Már 1900 január 1-én véglegesítették 600 korona évi díjjal. Ez 1906-ig 2000 koronára emelkedett. 1910 augusztus 25-ével a Dunántúl fontos vasúti csomópontjának, Jutás állomásfőnökének nevezték ki, majd 1921 május 3-án Veszprémbe helyezték át állomásfőnöknek. 2. kép. Laczkó Dezső és Rhé Gyula Abb. 2. Dezső Laczkó und Gyula Rhé A régészeti munkába való bekapcsolódása a veszprémi múzeumi gyűjtemény megalakulásával esik egybe. A megindítandó pogányteleki ásatásokkal kapcsolatban a 32 éves MÁV-tisztviselő levélben jelentkezett Laczkó Dezsőnél, a veszprémi piarista főgimnázium akkori tanáránál, akit az új „múzeum" igazgatójának választottak meg. „Habár speciális kedvteléssel a numizmatikát művelem, azt hiszem, hogy tanár úr bennem archeológiai kutatásaiban agilis közkatonára tesz szert, ki mindenkor kész örömmel fogok tőlem telhetőleg kezére járni" (1903 júl. 27.). A jó emberismerő Laczkó Dezső örömmel ragadta meg a segítő kezet. Az ásatásokon már mint munkatársak és halálig elválhatatlan jó barátok dolgoztak együtt. (2. kép) Muzeológus elhivatottságát részben olaszországi életének élményei, részben pedig egyéni hajlamai magyarázzák meg. Az olasz, múzeumok és a római élet mindenütt előtűnő nyomai igen mély benyomást tettek a rendkívül érzékeny lelkű fiatalemberre. Olaszországi vándorlásai alatt oltárképek festése mellett képek restaurálásával is foglalkozott. Ezt a mesterséget nagy érzékkel és ügyes technikával sajátította el. Az ottani ásatások sem kerülték el figyelmét, s a régmúlt idők feltárt emlékei különös vonzással keltették fel érdeklődését. Laczkó Dezső kezdeményezésére 1903 december 23-án a MÁV igazgatósága Rhé Gyulát hat hétre szabadságolta a múzeumi éremgyűjtemény rendezése céljából. 1904-ben pedig a fiatal múzeum érdekében Budapestre utazott. 1906 június 13-án a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége tudomásul vette, hogy a megye a megszervezett múzeumőri állást Rhé Gyulával töltötte be (évi 300 korona tiszteletdíjjal), 1909 október 7-én pedig köz^ ben járt a kereskedelemügyi miniszternél, hogy Rhé Gyulának a balácai ásatásokhoz hat heti szabadságot engedélyezzen. Ekkor utazott; másodszor Olaszországba, harmadszor 1912-ben azzal a határozott célkitűzéssel, hogy az olasz ásatásoknál tanulmányozza a mozaikpadlók és a falfestmények feltárásának: módszerét. Nálunk addig még nem alkalmazott új módszerrel fogott hozzá a falfestmény- és mozaik-kiemeléshez. A balácai ásatások gazdag eredményeit Rhé Gyula két terjedelmes tanulmányban tette közzé. A színes illusztrációkat maga a szerző készítette el. 10