Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

ban gazdag írása a 16-17. századi Veszprém megyei prédikátorok életét ismerteti. A szerző a gályarabságra is elhurcolt lelkészek életének példázatát emeli ki, akik hitelveik mellett kitartva a vértanúságot is vállalni tudták. A protestáns művelődéstörténettel foglalkozó írás után, az elsősorban protestánsgyűlöletéről ismert Padányi Bíró Márton veszprémi tevékenységéről -jobban mondva a neki korábban tulajdonított tevékenységéről - szerezhetünk tudomást. Lichtneckert András ugyanis az 1745-ben lezajlott nagy horderejű szabályozást nem tartja Bíró Márton püspök érdemének. Szerinte a Padányi Bíró Márton alakja köré „ tekeredett" nagyívű történet az 1970-es évek városrendező központi akaratot jelenítette meg a helytörténeti monográfiákban. Tanulmánykötetünk záró részében Lichtneckert András írása alapján, az 1745-ben datált Veszprém városi statútum keletkezéstörténetét ismerhetjük meg. Jelen kötetünk nem törekedett teljes képet adni a korszak művelődéstörténetijelenségeiről, hisz lényegesen nagyobb lélegzetű munka elkészítésére lenne szükség ahhoz, hogy felvázoljuk Veszprém megye 16-18. századi kultúráját. A kötet inkább csak felvillant egyes mozzanatokat, kitekint néhány általánosabb problémára, jelenségre, majd mindezt mozaikszerűen összeilleszti. E mozaiktól tehát senki ne kérje számon a koherens egységet vagy a történeti folyamatosságot. A szerkesztő csak egyet ígérhet: reményeink szerint jó olvasmányok kerülnek a tisztelt olvasó kezébe. A szerkesztő 7