Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Batári Ferenc: Keleti szőnyegek a 16–18. századi Magyarországon

Az „erdélyi" szőnyegek középmezejében egymással szembeállított két imafülke központi medaillont képez, melyet kis központi médaillon, margarétakoszorú, vagy leggyakrabban a központi tengelyre szimmetrikus arabeszkinna tölti ki. Az „erdélyi" minta jellegzetes része a bordűr, melynek fősávjában kartusidommal kitöltött csillagmedallionok sorakoznak. A szakirodalomban általában használt „erdélyi" elnevezést, az erdélyi templomokban gyakran előforduló ilyen szőnyegek után kapta. A 18. században a török és perzsiai szőnyegművészet hanyatlásnak indult. Ezzel párhuzamosan nyugaton, a keleti szőnyegek iránti érdeklődés erősen megcsappant, a rokokó és a klasszicista kor ízlésének legjobban megfelelt, az európai mintázatú szövött, vagy hímzett szőnyeg. A Nyugat, a színpompás keleti szőnyegeket a 19. század második felében fedezte fel újra. Keleti szőnyegekről beszélni Veszprém megye vonatkozásában gyakorlatilag alig lehet. Korai, helyi levéltári anyag nem ismert, tárgyi emlék sem maradt fenn. Minden valószínűség szerint keleti szőnyegek e területen is, egykori otthonok gyakori díszei lehettek. Konkrét utalás csak a 18. századtól maradt fenn: Takács Béla közölt néhány adatot dunántúli református gyülekezetek tulajdonában lévő szőnyegekről.

20 így található volt: Somogy megyében Csurgón „három szőnyeg, egy az asztalon, egy a prédikátor ülőszékén, egy az asszonyok első székje könyöklőjén"

21- Tolna megyében, Nagyszokolyon „egy vastag, törökországi szőnyeg" , Pakson egy „különb-különb színű szőrből készült szőnyeg" ; Zala megyében Balatonhenyén jegyezték fel, hogy „az Úr asztala szőnyeggel beborítva (továbbá) a dékánok székén egy szőnyeg" ; végezetül de nem utolsó sorban idézzük, hogy Veszprém megyében Szentgálon „az asztal zöld és kék tarka török szőnyeggel (volt) letakarva"

25

. Ezek a szőnyegek sajnos már nincsenek meg. Mindazonáltal a fenti idézetek arra utalnak, hogy további szisztematikus helyi kutatás, e régióban is feltárhat figyelemre méltó, keleti szőnyegek történetével kapcsolatos levéltári anyagot. JEGYZETEK 1 HAZAI, György: A Topkapi Szeráj Múzeumainak magyar vonatkozású iratai. {Levéltári Közlemények 26.) 1955, Topkapi Sarayi Müzesi, Archiv F 5861. 2 FEJÉRPATAKY L.: Brassó városának régi számadás könyvei 1503-1526. (Archeológiai Értesítő,Új Folyam VIII.) 1888,150-172. 3

NAGY Iván: (Magyar Történelmi Tár 18.) 1871,216. 59