Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Batári Ferenc: Keleti szőnyegek a 16–18. századi Magyarországon

A keleti szőnyegek magyarországi kultusza speciális eset. Az egykor nomadizáló, török népekkel nem egyszer együtt élt magyarság, feltehetőleg ismerte és gyakorolta a szőnyegcsomózás művészetét. A honfoglalás után, amikor a nyugati civilizációt fokozatosan átvettük, a letelepült, már házban lakó, egyszerű földműves nép számára a szőnyeg elveszítette gyakorlati jelentőségét. A vezető néprétegek körében azonban minden valószínűség szerint - folyamatosan továbbra is használták a csomózott szőnyegeket, de a korábbi, mindennapi közönséges használati tárgyból luxus, import cikk lett, melyek iránti igény, feltehetőleg a közeli nomád múlt hagyományaként, nálunk intenzívebben jelentkezett, mint bárhol másutt Európában. Az egykor a királyi és fejedelmi rezidenciákat; főúri kastélyokat; nemesi udvarházakat, gazdag patríciusi otthonokat és nem utolsó sorban templomokat díszítő szőnyegek nagyrészt békés kereskedelmi úton jutottak Magyarországra. I. Mátyás magyar király és II. Bayazid török szultán, 1483-as békeszerződése biztosította a magyar és a török kereskedők mindkét országban való szabad tevékenységét. Brassó város huszadvámkönyveiből tudjuk például, hogy ott, egyetlen városon keresztül 1503-ban, nem is egy egész év leforgása alatt, több mint 500 szőnyeget hoztak be az országba. A 17. század a csúcspont: a szőnyegkereskedők nagy számára és a behozott áru tetemes mennyiségére utal két fennmaradt árszabás, mely a török és a perzsa szőnyegek árát is leszögezi. Bethlen Gábor valamennyi vármegyének elküldte a „Török, Görög és Sidó kereskedőktől behozandó Marhák (azaz áruk) Limitatio"ját

3

, melyben l-l nagyobb szőnyeg árát: 16,- Ft-ban, egy kisebb „asztalra való köz szünyeg"-ét 9,- Ft-ban, ennél „alább való"-ét 8,- Ft-ban állapították meg. Más 1651 -es keltezésű, a Batthyányak köpcsényi levéltárában volt árszabás, a „Török portékának igaz áruja" egy szép perzsa szőnyeg áraként 50,- Ft-ot, egy török szőnyeg áraként 10,- Ft-ot jelölt meg.

4 Az erdélyi fejedelmek közvetlen törökországi szőnyegvásárlásairól is maradtak fenn adatok: Keresztesi Pál, Bethlen Gábor számára 1622-ben, Isztambulban 6 perzsiai; 11 kék, török; 2 nagy, selyem; 8 apró, selyem és még két másik nagy szőnyeget vásárolt; Cserényi Farkas 1624-ben 10 perzsiai szőnyeget, majd 1625-ben ismét Keresztesi Pál 10 szőnyeget vett a fejedelem megbízásából, szokásos évi, portai követjárása alkalmával. Egyes kutatók olykor még a szakirodalomban is a török szőnyegek magyarországi széleskörű elterjedését, tévesen a török hódoltsággal 54