Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

távolról sem csak Magyarországon dívott. A nyelvi jellemzés során hiányzik a leírások egy gyakori eleme, a latin nyelv magyarországi ismeretének említése. Ritkának mondható viszont a magyar nyelvről szóló leírás, hisz a korabeli szerzők közül szinte csak Brown tér ki e kérdésre. Jordan tud a szláv jövevényszavakról, a teljesen önálló magyar nyelvről, sőt egy régebben létezett külön magyar ábécéről is. A katonaság leírásánál a már korábban látott két elem, a huszárok és a hajdúk tűnnek fel, némileg más helyesírással (itt Hussars 'd' nélkül és Heyduques). A császár által a magyarok megbízhatatlansága miatt behívott vallon és német zsoldosok iránti ellenszenv sem új elem. Mindenképp meglepő viszont, hogy említésre sem kerülnek az 1660-as években (sőt kisebb számban egészen az 1680-as évekig) Magyarországon harcoló francia csapatok. Összegezve: Jordan minden jel szerint nem járt Magyarországon, földrajzi leírását egy térkép alapján készítette. Feltehetjük a kérdést, hogy miért volt egyáltalán szükséges kitérnie Magyarország leírására. Válaszunk természetesen csak feltételezés, de a leírás összetétele is ezt igazolja: míg másutt a történelmi leírás dominál, a magyar részben a politikai fejtegetéseken van a hangsúly. Magyarország mint a korabeli európai politikai diskurzus fontos témája jelenik meg ebben a leírásban. * * * Végezetül tekintsünk előre a francia és általában véve az európai utazók magyarországi utazásainak történetében. A Rákóczi-szabadságharc természetesen újabb törést jelentett a Magyarország felé irányuló utazási hajlandóságban, de Európa politikai érdeklődését is újfent az ország felé fordította. A felkelés bukása után Rákóczi maga is Franciaországba került egy időre, ahol személye érdeklődésre tarthatott számot. A harcok végeztével nem kellett sokáig várni arra, hogy utazók új nemzedéke lépjen Magyarország területére. Az ország földrajzi és általános leírását már az általunk vizsgált „újra felfedező" korszak bevégezte. Az új utazók, akik a 18. században előre haladva egyre inkább a felvilágosodás szellemi kelléktárával felfegyverkezve érkeztek, már részletesebb és mélyebb leírásokba bocsátkoztak nem csak a földrajzi, de a társadalmi és a politikai állapotokról. Nem véletlen, hogy Montesquieu nagy európai körutazása során szükségesnek találta Magyarország felkeresését, és bár földrajzi értelemben csak a felvidéki bányavidékre jutott el, érdeklődése ennél jóval távolabbra irányult. A 18. századtól Magyarország az európai utazások, ha nem is leggyakoribb, de bevett és szokványos úti céljává vált. 47