Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

letesen kimaradt ebből a bemutatásból. Ugyanezt láthattuk anonim utazónknál is, ám ne feledjük, hogy ő csupán a török által meg nem szállt területeket tekintette Magyarországnak. Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy megleljük Jordan hiányos leírásának magyarázatát: a német kötethez mellékelt térkép, mely tulajdonképpen a Német Birodalmat mutatja be, pontosan ekkora szeletét ábrázolja az országnak. A térkép és a leírás egybeesését látva minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy Jordan - annak ellenére, hogy hangsúlyozza, minden leírt területen járt - nem lépett Magyarország területére. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy egy részletes leírás igényével alkotó szerző, ha jár egy adott országban, ne tudna arról, hogy annak más, általa nem látott területei is létezhetnek. Távolról sem ez lenne az első eset az útleírások történetében, hogy egy sosem látott országról szól a leírás: egyes szerzők más könyvek alapján a puszta leírások mellé akár úti kalandokat kerítenek. 1. kép Magyarország Jordan de Colombier Voyages historiques című munkájában (Budapest, Egyetemi Könyvtár, 017095, VII. kötet) A térkép maga is szembetűnően pontatlan. Ennek csak egyik tényezője az, hogy (miként majd minden külföldi térkép a középkor óta) a Duna folyásirányát a külföldiek számára leginkább ismert Pozsony-Győr szakasz irányának nagyjából megfelelően húzta meg. Jordan (illetve a térképet készítő Nicolas de For, a Dauphin térképésze) a korabeli francia gyakorlat szerint németből ültette át a helyneveket, ha azoknak nem volt 45