Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

ez a descriptio, a tudományos igényű leírás, melyet francia szövegekben gyakran az 'état présent' (jelen állapot) kifejezéssel jelölnek. Ezeket a műveket a humanizmus utazásfilozófiájának ideálja, a compendium, a minden részletre kiterjedő leírás igénye jellemzi. Amikor a „turisztikai" jellegű információk megjelennek, és lassan átveszik az elsőbbséget a történeti ismertetéstől, születik meg a mai értelemben vett útikönyv. Ezek azonban a személyes hang erős jelenléte miatt számos esetben nehezen különböztethetőek meg az útleírásoktól, így ez a határműfaj külön csoportnak tekinthető. Jordan de Colombier útikönyvsorozata, a Voyages historiques (Történeti utazások), mint azt címe is jelzi, mindenekelőtt egy descriptio, kiegészítve egy itinerariával. A történeti fejezetek jelentősen túltengnek majd minden leírásban, bár ezekben - gyakran rejtett formában - érdekes kiegészítő információkkal találkozhatunk. A műfajt tekintve inkább szokatlan, de elemzésünk szempontjából szerencsés, hogy a sorozat egyik kötetének előszavaként rövid apodemika-részletre is bukkanunk, melyet - úgy is mint a műfaj jellegzetes példányát - érdemes teljes egészében idézni. „Mivel az éghajlatok és a vidékek változatossága az utazók legnagyobb gyönyörűsége, a leírás, amit műveikben az idegenek erkölcseiről és szokásairól adnak, gyakran kedvet ad az utazáshoz. Szerintem egy fiatal embernek nem lehet nemesebb szenvedélye ennél, és kívánatos lenne, hogy akik erre kedvet éreznek, azok csak kíváncsiságukra hallgassanak; mert sokak elhatározása elenyészik az első olyan kérdésnél, amely azokra az állítólagos veszélyekre vonatkozik, melyeknek úgymond kiteszik magukat. Tapasztalatból tudom, hogy több gondot okoz ilyen veszélyeket kitalálni, mint amennyivel végül az utazások során találkozunk. A legnagyobb nehézség az, ha nem beszéljük az ország nyelvét; de ez nem vonatkozik a franciákra, mivel a francia nyelvet minden udvarnál beszélik. A béke révén, amivel Királyunk megajándékozott bennünket, a kereskedelem is nagyban megkönnyíti majd az utazásokat. Láthatjuk, hogy ez az utazás nem egy megterhelő tudományos felmérés, nem is bármiféle kényszer, hanem egy szórakozásból tett utazás arisztokrata, sőt udvari közegben, a fiatalemberek számára „kötelező feladat". A veszélyek említése mindenekelőtt a szöveget követő útleírás szokatlan úticélja, Oroszország miatt indokolt. Magyarországot a korszakban hasonlóképp az átlagosnál veszélyesebb útiránynak tekintették. Figyelemreméltó még a szövegben, hogy az utazáshoz kedvet adó for42