Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Tóth István György: Misszionáriusok a 17. századi török hódoltság területén: a hódolt Dunántúl délszláv szemmel

Tóth István György MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI TÖRÖK HÓDOLTSÁG TERÜLETÉN: A HÓDOLT DUNÁNTÚL DÉLSZLÁV SZEMMEL 1626. április 2-án, virágvasárnap előtt való csütörtökön, élénk disputa zajlott a mohácsi paplakban. Mohács misszionáriusi felhatalmazással rendelkező plébánosa, Don Simone Matkovich érdekes vendéget fogadott. A plébános, aki Rómába küldött leveleinek tanúsága szerint szinte fékezhetetlen mesélőkedwel rendelkezett, bizonyára sok mindent elmondott látogatójának, örült, hogy nemcsak azonos, tudniillik délszláv, azaz szerbhorvát, anyanyelvű embert fogadhatott házában, de olyan valaki kopogtatott a török alatt élő mezőváros szerény plébániáján, aki világlátott ember és művelt humanista író volt. Ami pedig nem kevésbé fontos lehetett Don Simone számára, a látogató nemcsak író és zeneszerző, hanem a császár, II. Ferdinánd titkos megbízottja, bizalmas feladatokra küldött diplomatája és kémje is volt - Don Simone pedig legalább olyan szívesen forgolódott a nagyurak udvarában, mint nélkülöző hívei között. Korábban járt már Rómában a pápa és Isztambulban a szultán udvarában, hogy támogatást szerezzen a hódoltsági katolikusok számára. A találkozó mindkét résztvevőjének, a dalmát diplomata-kémnek és a bosnyák papnak a beszámolóit egyaránt a katolikus missziók munkáját világszerte összefogó bíborostanács, a Hitterjesztés Szent Kongregációja, olasz nevén Sacra Congregazione de Propaganda Fide, mai elnevezésével Sacra Congregazione per l'Evangelizzazione dei Popoli történeti levéltárában sikerült megtalálnom, egy olyan, vegyes iratokat tartalmazó kötetben, amely a Kongregáció levéltárosának figyelmetlensége folytán még a 17. század derekán eltévelyedett, mert rossz helyre sorolták be. Don Simone Matkovich 1575 körül született a boszniai Olovóban, állítólag a bosnyák királyi családból származott. 12 éves korától 22 éves koráig a ferencesek boszniai kolostoraiban nevelkedett, és az első tonzúrát is felvette, de később mégsem akart szerzetes lenni. Valószínűleg ezekből az évekből, a ferences kolostorban elszenvedett sérelmekből származik az az elementáris erejű harag, amelyet ez a bosnyák pap hon21