Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Lichtneckert András: Veszprém város 1745. évi statútumainak eredete

mereje pediglen a kis köböllel 10 garasra. Az óbornak, a javának iccéje a kis iccével 6 pénzre, az alábbvalónak 4 pénzre, a bajor mustnak iccéje hasonlóképpen 4 pénzre. Aki pediglen ez ellen cselekedni tapasztaltatik, mindannyiszor 25 forintra büntettetik 5. A legeltetésről, szolgákról és a sertéstartásról szóló rendelkezések, 1718. április 24. Először. A rétek, vetések és kertek szokás szerint való büntetés alatt tilalmaztatnak, senki marhájokat bebocsáttoni ne merészeljék. Másodszor. A szolgák időnek előtte szolgálat)okbul kiálloni ne merészeljenek, hanem a szolgahetet, úgymint Szent György nap után egy hetet kiszolgálni tartozzanak. Harmadszor. Akiknek sértési vannak, vagy ólban rekessze, vagyis pásztor eleiben adja, másként meglövöldöztetnek. 6. Veszprém város határozata a fazekasokról és a mázas cserépedénnyel kereskedőkről, 1718. május 20. Az 1718. esztendő májusának 20. napján Veszprém mezőváros nemes urainak és többi lakosainak egyenlő szavazatával és egyetértésével határoztatott, hogy az veszprémi fazekas mesteremberek az mázos cserépedénnyel kereskedő emberektül (kivévén az másuvá való és hasonló edént, mint az veszprémi fazekasok csináló s azzal kereskedőktűi) se vásári, se más alkalmatossággal se fazekat, se pénzt, se más akarmelly névvel nevezendő foglalást ne tegyenek a hatalmaskodás büntetése alatt, minden szombaton pedig a piacra árulni edént hozzanak föl tizenkét forént büntetés alatt mindannyiszor. 7. A vármegye határozata az utasokról és a napszámosok béréről, 1724. július 9. Az 1724. esztendő júliusának 9. napján. Az elmúlt veszprémi közgyűlésben elvégezte az nemes vármegye, hogy akár városiak, akár falusi bírák legyenek azok, reá vigyáztassanak, hogy utazó levél nélkül járó utasoknak szállást ne adjanak, annyival is inkább afféle csavargókat bé 128