Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Kövy Zsolt: 17–18. századi prédikátorok Veszprém megyében

26. „Vitéz Veszprém vára, Magyarok végháza, Nagyobb részrül pedig az Krisztusnak nyájja, Bátorkeszi István, ki valék pásztora Mostan elbúcsúzom tőletek én sírva. 27. Fizesse meg Isten az ti hűségteket Sokszor rabságomban köldött pénzeteket Nem szolgállak többé immár benneteket, írja fel az Isten mennybe neveteket." Bátorkeszi István helyét csak 1690 körül töltötték be a veszprémiek, Hodosi Sámuelt választván Losonczi mellé lelkészüknek." Kocsi Csergő Bálint (Kocs, 1647. augusztus - Hosszúpályi, 1711 után) református lelkész, kollégiumi professzor. Debrecenben tanult. 1670-től a munkácsi iskola igazgatója lett. Református lelkészként 1671-ben Pápára hívták iskolaigazgatónak. 1674-ben a pozsonyi törvényszék őt is elítélte. Gályarabságot szenvedett. Szabadulása után Svájc vendégszeretetét élvezhette. Tanulmányokat is folytatott ott. 1678-1683-ig ismét Pápán tanított. 1687-ig mezőörsi, 1688-1693-ig lepsényi lelkész. 1693-1695-ig harmadszor is a pápai kollégium rektora 1695-1698-ig Láziban, majd rövid ideig Pázmándfalun szolgált. 1711-ben Pápáról ment Hosszúpályiba. Eléggé nem bizonyíthatóan 1713-ban halt meg Hosszúpályiban. Thaly Kálmán szerint Bottyán János, majd halála után Forgách Juliánná szolgálatában állt. Ezt Kőrös Endre is megénekli egyik versében. A gályarabság szomorú históriáját „Narratio brevis de opressione libertatis ecclesiarum Hungaricarum" című művében írta meg. A történet kilenc fejezete megjelent Adolf Lampe egyháztörténetében (História ecclesiae ref. in Hungária et Transsylvania. Utrecht. 1728.) Magyarra Bod Péter, Erdély jeles papja fordította le: „Kősziklán épült ház ostroma" címmel, 1738-ban. A kéziratos fordítás nyomtatásban 1866-ban jelent meg Lipcsében, Szilágyi Sándor kiadásában. Híres orációs könyvét ma is őrzi a pápai református gyűjtemény könyvtára. Ezek az év végi beszédek, amelyeket a tanuló ifjúsághoz intézett, főként latin nyelvűek, de öt magyar beszéd is található a kéziratos könyvben, az 1679-82 és az 1693-95 közötti időkből.** Hodosi Sámuel (Debrecen, 1654 - Szikszó, 1748. november 23.) református lelkész, püspök. Debrecenben tanult. A kollégiumban praeceptor is volt. 1676-ban veszprémi rektor lett. 1678-ban Utrechtben tanult. 1680. márciusától 26 éven át veszprémi lelkész. 1695-től esperes. Részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban, és ezért 1702-ben elfogták. 106