Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Kövy Zsolt: 17–18. századi prédikátorok Veszprém megyében

psalmusok. Debrecen, 1560. - A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. Komjáti, 1574. Az 1558-ban kiadott prédikációs könyvéből idézve, a megtérésről ezt írja: „Aki a bűnt és az Istennek bűn ellen való haragját igazán megismeri és meggondolja [...] igen elbúsul rajta és tellyes szívéből bánja [...]. Továbbá azt bizonnyal hiszi, mely igen kegyes Istenöl adta magát őneki az Atya Isten az idvezítő Krisztus által és miképpen szolgált az Isten őneki minden érdeme nélkül." Huszár Gál elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar istentisztelet, a magyar éneklés fokozatos bevezetéséért.

4 „Az anyanyelvűség melletti bizonyságtételt, s ennek a gyülekezetek által való elfogadását jelenti az, hogy Huszár Gál karácsonyi prédikációjában, s Graduálja ajánlásában is kikel az idegen deák és olasz nyelv ellen. A gradual ajánlásában szinte felmagasztalja a magyar nyelvet: Az Úristen „a mi nyelvünket ugyan kiváltképpen szabta és alkotta az ő nevenec diczöitesere." Huszár Gál 1574. évi Graduáljában megvalósította a teljes magyar istentiszteleti rendtartást. Huszár Dávid születési idejét pontosan nem ismerjük (feltehetően az 1540-es évre gondolhatunk), de azt tudjuk, hogy 1573-ban már rektor volt Nagyszombatban. Hitbeli felfogása miatt üldözték el onnan s már 1574-ben rektor volt a Pápai Kollégiumban. 1576-1585-ig pápai lelkészként szolgált. Apja Huszár Gál nyomdáját fejlesztette tovább, az első pápai nyomda megalapítójaként. 1577-ből két kiadványa maradt fenn: A Hercegszőllősi Kánonok és a magyarra fordított Heidelbergi Káté. Egyháztörténészek szerint a fordítás elsőrenden az édesapa műve. Mindenesetre a Káté kiadása (amelynek egy példányát a Pápai Református Könyvtár őrzi) a református hitvallás megerősítésében jelentős szerepet játszott. A reformátusoknak a Biblia mellett ma is egyik alapkönyve a Heidelbergi Káté. PathaiIstván (1555. augusztus. 5, Pápa- 1637, Belényes) református lelkész. Pápán és Tolnán tanult. 1572-től lelkész. 1585—1612-ig pápai, 1613—1624-ig veszprémi lelkész. 1612—1628-ig dunántúli püspök. 1628-tól belényesi lelkész, 1631-től a bihari egyházmegye esperese. Polemikus művében {Amaz hétfejű... parázna Babilonnak tüköré. Pápa, 1626.) támadta a katolikus egyházat. Az Úrvacsoráról írt könyve {Sacramentumokról in Genere) 1592-ből való, pápai kiadás. Leveleiből egész gyűjteményt közöl Fabó András Codex Diplomaticusában. Tóth Ferenc Püspöki életrajzok könyvében a püspökről való megemlékezésében közli Pathai István egyik énekét. Ebből idézünk: 102