Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Adattár (Pálffy Géza) - III. A veszprémi végvár vicekapitányainak „Életrajzi lexikona” (16–17. század)

Palotay Ferenc 1607 Sümeg várában szolgál (1607. febr. 25. MOL P 1314 No. 35 725., nov. 7. Uo., No. 35 726.) 1611-1632 veszprémi lovaskapitány, másként lovashadnagy 50 huszár felett (1611. dec. 29. Tudatja a Haditanács Hans Breuner győri főkapitánnyal, hogy P-t 50 lovas kapitányának fogadták fel Veszprémbe. ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 226. fol. 104.; 1632. dec. 4. Uo., Exp. Bd. 267. fol. 382.) 1620 ősze neve felmerül a tatai főkapitányi tisztségre, de P. kéri Bethlen Gábor dunántúli kerületi főkapitányát, Batthyány Ferencet, ne támogassa kinevezését (MOL P 1314 No. 35 728.) 1621 ősze neve a veszprémi főkapitányságra is szóba jön, de elsősorban fizetési okokból ettől is visszakozik (Lásd az archontológiai részben.) 1632-1638 t veszprémi vicekapitány (Lásd az archontológiai részben.) Pázmány Miklós (panaszi)

59 1633 a nagybácsi, Pázmány Péter a gráci jezsuita gimnázium grammatica osztályába járatja (JENÉI, 1963. 161.) 1634-1636 a nagyszombati gimnáziumban syntaxista, majd poéta (Uo.) 1636 morva indigenátust kap (1636. jún. 15. előtt: „M""

1 Caesarea pro innata benignitate Nepotem meum privilego Indigenatus Moraviae exornavit. " HANUY, 1911. 66558 1638. júl. 18. előtt t (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 277. fol. 356.) ~ Francsics Katalin. Levelei Batthyány Ferenchez és Ádámhoz (1607-1635): MOL P 1314 No. 35 724-35 736. Özvegyének levelei Batthyány Ádámhoz (1648-1649): uo., No. 35 680-35 682. 59 1623-1667. márc. 17., Brünn t (Születésére: JENÉI, 1963, 161. Halálának pontos időpontja: ÖTVÖS, 1994, 345. Vö. még a legutolsó adatokat Pázmányra a Haditanács egykorú iktatókönyveiben 1663. aug. 29-éről: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 325. 1663. fol. 328. és uo., Reg. Bd. 327. fol. 170.) -~ I. Pethe Rozália (hetesi). II. Polixéna Heisenstein. (1642-bcn veszi el Pethét, aki 1658. febr. 18. előtt halt meg és akit a pozsonyi Szent Klára templomban temettek el. JENÉI, 1963, 161. és ÖTVÖS, 1994, 345.) Pártfogója a nagybácsi, Pázmány Péter esztergomi érsek volt. (Lásd KOMÁROMY, 1909, 102: No. 9. 1633. nov. 1. és HANUY, 1911, passim) Miklós elhunytával kihalt a Pázmány család. 1662. március 22-én, a morvaországi Líseilben végrendelkezett, amelyet halála után egy nappal Brünnben hirdettek ki. (ÖTVÖS, 1994, 345.) Könyvjegyzéke hagyatéki leltárából: uo., 347-360. Apja Pázmány György (1627. márc. 1. t HANUY, 1910, 565: 1. jegyz. és NAGY I., IX. köt. 174.) Elias Widemann által készített és először 1652-ben megjelent metszet-arcképe: JENÉI, 162: 153. kép. Felirata: ,,NICOLA[US] PÁZMÁNY de PANASZ PERPETUUS] de SZETIN et LITENCZICZ EQues AVR[ATUS] SfACRAE] C[AESAREAE] R[EGIAE]q[ue] M[AIESTATIS] DAPIfer et POCILlator, nec non PRAES[IDII] WESZPREMIENSIS SVPfREMUS] CAPITaneus. DEO PATRIAE ET CAESARI." Vö. még az ez alapján Mathias von Sommer által készített és alább látható arcképpel: ORTELIUS. 1665, IX. arckép-tábla, ill. CENNERNÉ, 1957, 339. A metszetről utóbb készült olajfestményre lásd: CENNERNÉ, 1956, 174. és 181: No. 99. Az Esterházy és a Batthyány család levéltárából leveleit kiadta: JENÉI, 1963, 165-169: No. 2-15. Egy ál-Pázmány Miklósra 1634-ből: HANUY, 1911, 532-533: No. 916. 156