Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Molnár Antal: A Veszprémi Egyházmegye a török hódoltság idején

Az elemzés alapjául a veszprémi kanonokok életrajzai szolgáltak: PFEIFFER, 1987, 66225. passim. 27 Uo.,226-1 111. passim. 28 Prímási Levéltár, Esztergom, Archívum saeculare, Acta radicalia, Classis X, Nr. 196, fasc. 23, p. 66; fasc. 26, p. 148. (Széchényi György Lippay Györgynek, Tapolca, 1654. november 9., Gyulakeszi, 1655. október 14.) 29 Vö. 27. jegyzet; SAVAI János: Missziók, mesterek, licenciátusok. (Missziós dokumentumok Magyarországról és a hódoltságról II. Tanulmányok I.) Szeged, 1997, 189-196. 30 KARÁCSONYI, 1924, 152-154. 31 GYENIS András: Régi magyar jezsuita rendházak. Rákospalota, 1941, 56. A misszió működéséről több értékes beszámoló is maradt fenn 1652-ből: Pannonhalmi Bencés Főapátság Könyvtára, 118. E. 41. fol. 385r-392v. 32 KARÁCSONYI, 1924, 210-212. 33 A Lippay György veszprémi püspök környezetében tartózkodó Francisci András pálos szerzetes például az egyházmegye számos településén megfordult, amint arról 1637. augusztus 10-én, Bécsben kelt vallomásában beszámolt: „Est amplissima dioecesis, certum numerum locorum, quae complectatur, nescio, sed credo excedere summám 40 locorum, inter quae sunt octodecim civitates, sed fere omnes occupantur a Turcis, videlicet Canisa (Kanizsa), Seghetum (Sziget), Alba Regalis (Székesfehérvár), Palotta (Palota), Seghest (Segesd), Babostzia (Babócsa), Buda et multa alia, quorum nomina non memini. Et scio, quia ibi in dictis civitatibus fui. In manus vero catholicorum et sub dicta dioecesi sunt sequentia, videlicet Semech (Sümeg), ubi est residentia episcopi, Tziobanz (Csobánc), Chesteu (Keszthely), Cornaron fKiskomárom), Paoch (Páhok), Sangrot (Szentgrót), Vassarel (Somlóvásárhely), Tapolzha (Tapolca), Rendeck (Ajkarendek), Prága (Sümegprága) oppidum et alia, quae non recordar, et scio, quia in Ulis fui et sacramenta administravi. " magyarul: „Az egyházmegye igen kiterjedt, a területén levő helységek pontos számát nem tudom, de azt hiszem, hogy negyven helynél is több, amelyek között tizennyolc város van, de szinte valamennyit a török uralja, tudniillik Kanizsa, Sziget, Székesfehérvár, Palota, Segesd, Babócsa, Buda és sok más, amelyek nevére nem emlékszem. Azért tudom, mivel voltam ezekben a városokban. A katolikusok kezén és a nevezett egyházmegyében az alábbi helységek találhatóak: Sümeg, ahol a püspök székhelye van, Csobánc, Keszthely, Kiskomárom, Páhok, Szentgrót, Somlóvásárhely, Tapolca, Ajkarendek, Sümegprága mezőváros és mások, amelyekre nem emlékszem. Minderről azért tudok, mivel jártam ezekben és kiszolgáltattam a szentségeket." ASV P. Vien. n. 65. (oldalszámozás nélkül). 34 Coloman JUHÁSZ: Laien im Dienst der Seelsorge während der Türkenherrschaft in Ungarn. (Ein Beitrag zur Geschichte der Seelsorge). (Missionswissentschaftliche Abhandlungen und Texte 24.) Münster, 1960, 84-106. 31 BENDA Kálmán: Horváth János jezsuita szerzetes jelentése a koppányi (Somogy megye) misszió működéséről 1643. szeptember 2. In (A Ráday Gyűjtemény Evkönyve 4-5.) 1984-1985, Budapest, 1986, 135-138. 36 A bosnyák ferencesek hódoltsági terjeszkedéséről és annak hátteréről rövid, de tartalmas összefoglalás bőséges irodalommal: Franjo Emanuel HOSKO: Djelovanje franjevaca Bosne Srebrene u Slavoniji, Srijemu, Ugarskoj i Transilvaniji tijekom XVI. i XVII. stoljeca. In Povijesno-teoloski simpozij и povodu 500. obljetnice smrti bosanske kraljice Katerine. Sarajevo, 1979, 103-115.; BORSA Iván-TÓTH István György: Benlich Máté belgrádi püspökjelentése a török hódoltság katolikusairól 1651-1658. Levéltári Közlemények 60., 1989, 85