Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Veress D. Csaba: Veszprém a tizenötéves háborúban (1593–1606)

a megadás zászlóját. Veszprém parancsnoka Samaria Speciacasa Ferdinánd volt. A behódolás után Veszprém szandzsákbégi székhely lett a budai vilajetben. "

n Az elvonuló Szinán pasa nagyvezír 349 főnyi török katonai őrséget hagyott Veszprém várában, melynek rendbetételét a török csapatok (a környékből munkára rendelt lakosság segítségével) azonnal megkezdték. Az ide irányított katonaságból azonban hamarosan 53 főt a rövidesen ugyancsak elfoglalt Tihany várába vezényeltek. így Veszprém török őrsége 296 főre csökkent. Ezek zöme azab-gyalogság volt, illetve szolgált még itt 46 szerb gyalogos martalóc is. A vár őrségéhez tartozott 76 várvédő gyalogos müsztahfíz és 26 ulufedzsilovas.

13 Kalender veszprémi szandzsákbég

14 rövidesen meghalt. Egyes adatok szerint a következő évben - 1594 tavaszán - Veszprém vára alatt vitézi baj viadal zajlott le: Szinnyei Sándor, Nádasdy Ferenc főkapitány egyik kapitánya lóhátról, nyíllal vívott viadalban lőtte keresztül a veszprémi szandzsákbéget.

15 Veszprém vára - 1593. október 7-től 1598. augusztus 4-ig volt a török hadsereg birtokában. A Habsburg császári-királyi hadak 1597 nyarán megkezdett ellentámadása során - 1598. augusztus 3-án - egy vallon zsoldosokból álló regiment támadta meg Veszprém várát. A vallon támadás hírére - már 1598. augusztus 3-án - a veszprémi török katonák asszonyaikat és gyermekeiket kivitték a várból. Az előző napokban Palota várát visszafoglaló magyar katonák ezen az augusztus 3-i éjszakán kémeket küldtek ki „Beszprim alá lesni", hogy már menekülnek-e onnan a törökök? A felderítők megtudták, hogy „az törökök feleségeket, marhájokat" már ezen az éjszakán kimenekítették Veszprém várából. A Palotánál összpontosított magyar katonák megtámadták a mene5. kép Részlet Zimmermann Veszprémet ábrázoló látképéről (I) Menekülő keresztény katonák - Christen so abziehen. 48