Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Hegyi Klára: Veszprém török őrségei

tűnő. A betelepedő őrség sok hiányzója és a nagyszámú dezertálás miatt az ide rendelt 346 katonából hét év múlva már csak 55, azaz alig 16% szolgált a várban. Jobb eredményt kapunk, ha az 1554-re újratöltött, valamennyire megállapodott állományt vetjük össze a katonák két későbbi névsorával. Ezzel a számítással a 317 védőből 1557 végén 142 (=45%) volt „öreg veszprémi", 1558 végén 109 (=34%), és még az 1559-es őrségből is 89 ember (=28%). A névsorokból a katonák etnikai és vallási összetételére is következtethetünk. Régóta ismert, hogy a magyarországi török várak védőseregének tisztes hányada a Balkán-félszigetről került ide. 1541 tavaszán az AlDuna-Dráva-Száva váraiban állomásozó katonák 37%-át keresztény délszlávok, minimum 18%-át első generációs áttértek tették ki, az állománynak tehát legkevesebb 55%-át a Balkán népei adták.

12 A 16. század közepén a hódoltsági várkatonaság összetétele is ehhez hasonló. A délszláv elem elsősorban a kevesebbre becsült alakulatokban volt számottevő, a martalócok testülete teljesen keresztény rácokból épült fel. Mivel Veszprémben az első megszálláskor sem renegátokkal teli, gyengébb gyalogosok (ún. azabok), sem martalócok nem szolgáltak, itt a katonák nagyobb része ha nem is biztosan török, de legalább két generáció óta muszlim családból származott. A vizsgálatra az 1557/58-as lista a legalkalmasabb, amelynek írnoka áldott bőbeszédűséggel kis káderanyagokat jegyzett az újonnan katonai szolgálatba álló emberek neve fölé. A lista névanyagában a renegátok 26, a tüzérek között szolgáló keresztény rácok 3%-ot képviselnek. Veszprémben a balkáni elem részesedése tehát nem érte el az őrség egyharmadát. A cserekatonákként beállt emberek közül 29-en itt álltak először szolgálatba, az ő adataikat jegyezte be a listába az írnok. Az utánpótlás két ember híján a Balkánról származott, a legtöbben Szerbiából, Boszniából és Hercegovinából érkeztek, de jutott néhány katona a Szerémségből, Pozsegából, sőt még Dobrudzsából is. Huszonegyen muszlim családban látták meg a napvilágot, hat katona renegát délszláv. A két legérdekesebb jövevény közelben született: az egyik a somogyi Bán faluban, a másik a Balaton keleti végén álló Kajáron, amely az írnok tudomása szerint a veszprémi szandzsákba tartozott. Mindkét bejegyzés egyértelműen állítja, hogy iszlamizált magyar fiúkról van szó, a kajári legény egy András nevű fivért hagyott otthon. Veszprém századvégi török katonáiról egyetlen zűrzavaros lista maradt,

13 amelyből nehezen dönthető el, hogy rendetlensége a háborús idő37