Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)
Dávid Géza: Török uralom Veszprémben (1552–1566)
Dávid Géza TÖRÖK URALOM VESZPRÉMBEN (1552-1566)* Magának Veszprémnek és közvetlen környékének oszmán-török éveiről igen keveset tudunk. Mint oly gyakran a magyar történelem korai évszázadaiban, ez a hely is csak a hadjáratok idején kerül rövid időre megvilágításba, azaz azt el lehet mondani, ki védte és ki ostromolta, meddig tartott a küzdelem, s mikor esett el a vár - de hogy az ott élők hányan voltak, mivel foglalatoskodtak, miből és mennyit termeltek, arról szinte semmilyen forrás nem maradt fenn. A hadtörténeti részletek mellett a közigazgatás-történet az, amely valamivel bővebben adatolható. Magam ezen a vonalon indultam el. Egy nagyobb munkálat keretében arra törekedtem, hogy vezetőikkel együtt a hódoltság valamennyi közigazgatási egységét feltérképezzem, a jól ismert vilajetek és szandzsákok mellett azokat is, amelyek - különféle okok folytán - csak rövidebb ideig álltak fenn. Nem sok új kormányzóság és alkormányzóság feltűnésére számítottam, hiszen a magyarországi török hódoltság közigazgatási beosztása fő vonalaiban régóta ismert. Káldy-Nagy Gyula pedig gondos anyaggyűjtés után bocsátotta közre az eddig legteljesebb, bár csak 1566-ig terjedő listát, melyben pár soha nem hallott szandzsák is szerepel, mint az Egri vári és a Becsei-Becskereki. 1 Sok új egység tényleg nem tűnt fel, de az kissé mégis váratlanul ért, hogy két új beglerbégséggel is gazdagodott a leltár. Mindkettőt a tizenötéves háború idején hívták életre, azaz sokkal később a minket most érdeklő kornál, de azért érintőlegesen kitérek rájuk. Már a 100 éve lefordított, jól értesült török krónikaírók hivatkozásai alapján is lehetett volna következtetni mind a Szigetvári, 2 mind a Pápai 3 vilajet létezésére, de - talán a 16. század végi viszonyok bonyolultsága miatt - ez elmaradt. Azonban az e tekintetben legjobb forrásnak számító ún. tímár rúznámcsék segítségével (melyekben a szpáhiknak kiutalt javadalmakat tartották nyilván) egyértelműen bizonyítható, hogy pár évig mindkét pasalik fennállt - a Szigetvári volt a jobban megszervezett, minthogy a Pécsi és a Pozsegai szandzsákot is hozzá csatolták, 4 a Pápai inkább csak a várra és környékére korlátozódott. Arról meg végképp nem tudtunk, hogy a Temesvári vilajetet az 1550-es évek 17